Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye

Orduban az alpesi életmód.

Orduban a nyár magasabban telik, a tengerparttól távolabb. A tengerparti város mögött emelkedő hegyek mögött terülnek el a százezer méternél is magasabban fekvő, széles rétek, erdőkkel övezett síkságok és sziklákkal tarkított területek.

Radar TürkiyeRadar Türkiye19 Ekim 2026
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Orduban az alpesi életmód.

A következő szöveg törökből magyarra fordítva:

Ordu városában a nyári hónapokban az emberek magasabban, a tengerparttól távol élnek. A város mögött emelkedő hegyekhez kapcsolódó területeken találhatók a széles mezők, erdőkkel övezett síkságok és elszórt települések. A helyi lakosság évszázadok óta nyáron feljár ezekre a magasabb területekre, ahol legeltetik a jószágukat, majd ősszel visszatérnek a völgyekbe. Ez a cikk Ordu nyári hagyományairól, a legfontosabb nyári területekről, a rendezvényekről és a nyári ételekről szól, és végül praktikus tanácsokat ad azoknak, akik először látogatnak fel egy ilyen területre. Nyári és téli legelő.

A KÜRE enciklopédia a nyári legelőket olyan hagyományos életformaként definiálja, amelynek alapja az állattenyésztés, és amely a nyári és téli legelő közötti szezonális vándorlást jelenti. A téli legelőket alacsonyabban, a szél és a hideg ellen védett völgyekben találjuk, míg a nyári legelőket magasabban, a nyári hőség elől, és a jószág számára megfelelő legelőket keresve választják, gyakran tavak vagy folyók közelében. Az enciklopédia azt is megemlíti, hogy a Fekete-tenger régiójában ez a hagyomány a terület jellegzetes földrajzi adottságainak köszönhetően egyedi nyári kultúrát eredményezett, de napjainkban ez a kultúra gyorsan változik. A hónapokig tartó gyalogos vándorlás helyét rövid utazások vették át, a régi szálláshelyeket pedig új épületek váltották fel. Ordu városában ez a hagyomány még mindig élénk. A Yeni Birlik újság szerint a város magasabban fekvő területein élő, állattenyésztéssel foglalkozó emberek, amikor melegedni kezd az idő, elviszik a jószágukat a nyári legelőkre. A jószág körülbelül öt hónapot tölt a legelőn, majd amikor beköszönül a tél, a pásztorok összegyűjtik őket és visszatérnek. A cikk szerint ez a vándorlás a legszembetűnőbb a következő területeken: Aybastı, Kabadüz, Kumru, Korgan és Mesudiye. A lassan haladó juhok hosszú vonulása a leggyakrabban látott jelenség ezekben a kerületekben tavasszal. A völgyből a legelőre.

Ordu városának nyári hagyományai a település történetével is összefüggenek. A Kulturális Portálon található város története szerint a Oğuz törzs Čepni ágának letelepedésekor a települések a völgyek mentén alakultak ki. A Bolaman-völgyben található Çamaş, Bolaman és a mai Aybastı környékén lévő települések, a Melet-völgyben pedig a belső területeken Mesudiye és Kabadüz, a part mentén A forrás szerint a területen egy járási épület is épült, de az később egy tűzvészben elpusztult. A történelemkönyvek azt is említik, hogy a költő, Tıflı Efendi egy "belső hírek" címmel ellátott kéziratos újságot adott ki a magaslaton, de arról nincs információnk, hogy ez mennyi ideig tartott, és egyetlen példánya sem maradt fenn. Tehát Ordu területén a magaslat nem csak a pásztorok, hanem a városlakók nyári otthona is volt.

Çambaşı, a tengerparti lakosság nyári otthona

A Kabadüz kerületben található Çambaşı az Ordu Kulturális és Turisztikai Igazgatóság szerint a Fekete-tenger régiójának egyik legfontosabb magaslata. A tengerszint feletti 1850 méter magasságban fekvő területhez Ordu városából aszfaltozott úton lehet eljutni, amely Kabadüzön keresztül vezet. Az Igazgatóság szerint a 72 kis faluval és a száz ezer hektáros területtel rendelkező Çambaşı az ország egyik legnagyobb magaslata, és a tengerparti lakosság jelentős része nyaranta ide költözik. A magaslaton haltermelők is találhatók. Az Igazgatóság információi szerint az Ordu és a Çambaşı közötti út 58, a síközpontba vezető út pedig 54 kilométer hosszú, és az út egész évben nyitva tart. A magaslaton piac, piknikhelyek is találhatók, ezért Çambaşı az Ordu magaslatai közül a legkönnyebben megközelíthető hely azok számára, akik először látogatnak erre a területre.

Télen Çambaşı más arcát mutatja: a Kabadüz határában 2010-ben megkezdett Çambaşı Síközpont épülete és a hozzá tartozó létesítmények 2017-ben kerültek üzembe. Az Igazgatóság különösen ajánlja a területet a természet- és fotózás iránt érdeklődők számára, mivel ebben az időszakban a hegyeket hegyiboglárok virágoztatják be.

Keyfalan, a falvak magaslata

A Mesudiye délkeleti részén található Keyfalan magaslata 20 kilométerre található a kerülettől, és 134 kilométerre Ordu városától. Az Igazgatóság szerint a magaslat 1200 méter magasságban, a Kara Tepe lábánál, a fenyőerdők között, füves területeken található, és három kis falut számlál. Keyfalan különlegessége a hagyományos magaslati házak építészeti stílusa és a falu települési rendszere. A magaslat nagy része védett terület, amely vadászatra és vadtenyésztésre szolgál, és 1995-ben a Miniszterelnöki Tanács határozata alapján turisztikai központtá nyilvánították. A falvak házainak elrendezését megtekinthetjük, ha a magaslaton sétálunk. Az Igazgatóság megjegyzi, hogy a magaslaton van á A "Yeni Birlik" újság azt írja, hogy a Çambaşı, Perşembe, Düzoba és Korgan legelők nyarán mind népességmozgásnak, mind fesztiváloknak adnak otthont, és hangsúlyozza, hogy a fából készült legelőházaik ennek a kultúrának a részét képezik. A fesztiválok a nyár csúcspontjai. A "Go Türkiye" szerint az Ordu legelői tavasszal és nyáron számos fesztiválnak adnak otthont, ahol a néptáncokat vidám zenék kísérik, de a helyi hagyományoknak megfelelő, megható dallamokat is hallhatunk. A "Yeni Birlik" újság azt írja, hogy ezek a fesztiválok horon tánccal és hegedűvel zajlanak, és programjuk a birkózástól a népkoncertekig terjed. A hivatal szerint a Perşembe legelőn minden év júliusában megrendezett fesztiválokon versenyek, néptánc előadások, koncertek, birkózóversenyek és lovasversenyek zajlanak. Az NTV híre szerint a nyári fesztiválokon futballtornákat és terepjáró versenyeket is rendeznek. A fesztiválok napjaiban a legelők nagyon zsúfoltak; a dátumokat és a programot minden évben a önkormányzatok és a megyei hivatal hirdetik, ezért a legfrissebb információkat a hivatalos forrásokból érdemes ellenőrizni. A legelő asztalánál. A legelőnek sajátos ételei vannak. Az Ordu Megyei Kulturális és Turisztikai Hivatal "Ordu Konyhai Kultúrája" című könyve szerint a magasabb területeken, ahol a legelők a gazdálkodás alapját képezik, a húsos és tésztaételek, a kukorica, a burgonya és a búza termékei gyakrabban kerülnek az asztalra; a tengerparton a marha-, a legelőken pedig a birkahúst fogyasztják. A könyv azt is megjegyzi, hogy a zárt közösségekkel rendelkező magasabb területeken a hagyományos konyha hosszú ideig megőrizte identitását. Az Ordu savanyú sárgarépája a TRT Haber által közölt lista szerint a megye bejegyzett termékei közé tartozik. Az Anadolu Agency (AA) Perşembe legelőről szóló híre szerint a legelő központjában piacot rendeznek, ahol a helyiek saját termékeiket árulják. Ha felkeres egy legelőt, a legjobb módja annak, hogy megismerd a helyi konyhát, ha ellátogatsz ezekre a piacokra, és megtekinted a vajat, a sajtot és a szezonális termékeket. Mielőtt felkeresnél egy legelőt: - A legelők sokkal hűvösebbek, mint a tengerpart, és gyakran van köd. Még nyáron is vigyél magaddal egy vastag ruhát és esőkabátot. - A havas hónapokban a legelői utak körülményesek lehetnek, és egyes A hajnali köd elszállik, amikor a legelőkön pásztorok vezetik a nyájat, a délután csendje a nomádok előtt, az esti hűvös levegő – mindez magától értetődően elmagyarázza, hogy miért tölti Ordu lakossága évszázadok óta a nyarakat a hegyekben.

Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást