Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás

A Muş-síkság és a két folyó: a Murat és a Karasu.

Ha felülről néznénk Mus városára, egy hatalmas, sík, zöld területet látnánk, amelyet hegyek vesznek körül.

Radar TürkiyeRadar Türkiye6 Kasım 2026
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

A Muş-síkság és a két folyó: a Murat és a Karasu.

Ha kívánkozhatna, hogy letekintsen Muş városára, egy hatalmas, sík, zöld területet látna, amelyet hegyek vesznek körül. Ez a terület a Muş-síkság, amely a város északi és keleti részén terül ki. Két folyó halad át rajta, és a régió mezőgazdasága, állattenyésztése, madárvilága és települései nagyrészt e vizek környékén alakultak ki. Ez a szöveg a Muş-síkságot nem egy utazási célpontként, hanem egy földrajzi történetként mutatja be, és hivatalos intézmények és szakértői tanulmányok alapján készült. Ha a források eltérő számokat adnak meg, ezt egyértelműen feltünteti. A hegyek között egy mélyedés.

A Muş kormányzatának földrajzi oldalán található információk szerint Muş a Kelet-Anatólia régióban található, és területe nyolcszáz kilencvenhat négyzetkilométer. A terület 34,9%-át hegyek, 27,2%-át fiatal, termékeny alluviumi talajú síkságok, és 37,9%-át fennsíkok teszik ki. A tengerszint feletti magasság általában ezer kétszázötven méter felett van. Az oldal a legfontosabb síkságokat a következők: Muş, Bulanık, Malazgirt és Liz síkságok. A Muş város maga a Délkeleti Torosok folytatásaként emelkedő Haçreş-hegységtől, a Kurtik-hegy északi lejtőin, a Çar és Karni patakok völgyei között épült. A "Kent Akademisi" című folyóiratban publikált egy tanulmány, amely a Muş-síkságot a Kelet-Anatólia régióban, a Felső Murat-Van területen helyezi el. A tanulmány szerint a síkság körülbelül nyolcvan kilométer hosszú és harminc kilométer széles, átlagos magassága pedig körülbelül ezer kétszáznyolcvan méter. A síkság északi részén a Şerafettin és Otluk-hegységek, déli részén a Muş Güneyi-hegységek, nyugati részén pedig a Bingöl-hegységek találhatók. Egy másik, a madarakat vizsgáló kutatás azt írja, hogy a medence alja körülbelül hatvannégy kilométer széles és nyolcvannyolc kilométer hosszú, és a környező hegyek magassága ezerhétszáz és kétezerharmincöt méter között változik. A két kutatás mérései nem teljesen egyeznek, mivel a síkság határa attól függ, hogy hol vonják be. A fontos az, hogy ez egy hatalmas, magasabban fekvő és minden oldalról hegyek által körülvett síkság. Ugyanazon a cikkben azt is állítják, hogy a síkság éghajlata viszonylag kedvező a környező hegyes és magas területekhez képest, és a talajok alkalmasak a mezőgazdaságra, ami hozzájárult ah A "Kent Akademisi" című cikk rámutat, hogy a síkságon átfolyó Karasu és Murat folyók előnyöket kínálnak a víztakarékos öntözés és a vízellátás terén a környező dombos területekhez képest, ami befolyásolja a települések elhelyezkedését. A talajtérképek szerint a síkságon a leggyakoribb talajtípus a vertiszol, amely a síkság 51%-át borítja; az alluviális talajok körülbelül 30%-ot tesznek ki. Az alluviális talajok a Murat és a Karasu folyók mentén találhatók. A síkság keleti részén mocsaras területek és vízelvezetési problémákkal küzdő hidroform talajok is találhatók. A folyóparton található egy történelmi építmény, a "Tarihi Murat Köprüsü", amelyet a síkság és a folyó kapcsolatának kőbe vésett emlékejeként tekinthetünk; a látogatás előtt azonban érdemes a helyi kulturális és turisztikai hivatalnál tájékozódni az építmény aktuális állapotáról.

A "Nemzetközi Igazgatási Akadémia" folyóiratában megjelent egy cikk, amely rámutat, hogy Muş fontos mezőgazdasági termelő régió Törökországban, a Murat és a Karasu folyók pedig a régió fontos vízforrásai. A cikkben szereplő adatok szerint a régió 866 833 hektáros területéből a mezőgazdasági területek teszik ki a legnagyobb részt, 357 342 hektárral, azaz 41,2%-ot. A második helyen a legelők találhatók, 336 062 hektárral, a harmadikon pedig a rétek, 72 099 hektárral. Ugyanazon a cikkben szereplő információk szerint 2020-ban a régióban körülbelül 1,2 millió juhot és 336 885 szarvasmarhát tartottak. A cikk a Muş-síksággal együtt a Malazgirt, Bulanık és Liz-síkságokat is a régió fontos mezőgazdasági területei közé sorolja. A szerző szerint, ha a területen a víz alapú gazdálkodás elterjed, a régió mezőgazdasági termelése jelentősen növekedhet; ehhez a szerző öntözési lehetőségek javítását, a szövetkezetek megerősítését és a piacok fejlesztését javasolja. A kormányzat honlapja azt is megemlíti, hogy a fennsíkok gazdag vízellátással és legelővel rendelkeznek, ezért a Muş régióban a mezőgazdaság legfejlettebb ága az állattenyésztés. A "Kent Akademisi" tanulmánya rámutat, hogy a síkság egy részén szárazföldi gazdálkodás folyik, és ez főként a északnyugati területekre koncentrál; a síkság körülbelül 30%-át ez a fajta gazdálkodás teszi ki. A síkságon hal Azerbajdzsánban telelő mezgeldéktől körülbelül hatvan egyed tavasszal a Törökország keleti részébe, a Muş-síkságra költözött – derült ki. A cikkben említett irodalmi áttekintés a Muş, Bulanık és Malazgirt síkságokat a mezgeldéktől és a toy-fajoktól való szaporodási területek közé sorolja. A cikkben szereplő egy régi utazási jelentés felhívja a figyelmet a síkságon található elektromos oszlopokon található kócsagfészkekre. Említik, hogy a szürkemadár és a kisdenevér is a síkságon telel. Ez azt jelenti, hogy a síkság nem csak nyáron, hanem egész évben változó madárvilágra rendelkezik. Azok számára, akik madarászatra szeretnének menni, az általános szabályok érvényesek, melyek nem személyes tapasztalatok, hanem a természet megfigyelésének alapelvei. A szaporodási időszakban nem szabad közel menni a fészkekhez vagy a madarakhoz, csak távolról, távcsővel lehet őket figyelni. A reggeli korai órák és az esti időszak általában a legalkalmasabbak a megfigyelésre. A vizes területekre és a védett területekre való belépéskor érdemes tájékozódni a vonatkozó szabályokról és engedélyekről a megfelelő intézményeknél. A város a síkság új határvonalát jelenti.

A Kent Akadémia cikkje összehasonlítja a terület használatát 1984, 2004 és 2024 években. A tanulmány szerint a síkságon a mezőgazdasági terület 1984-ben 78 256 hektár volt, amely 2004-re 84 003 hektárra nőtt, majd 2024-re 3501 hektárral csökkent, így 80 502 hektárra. Ugyanezekben az években a lakott terület 1517 hektárról 3204 hektárra, majd 3645 hektárra nőtt. A mocsaras területek pedig 1897 hektárról 2065 hektárra, majd 3238 hektárra bővültek. A szerző szerint közvetlen összefüggés van a lakott területek és a mezőgazdasági területek változásai között. A cikk azt írja, hogy a síkságon a Muş városa mellett két járási központ, nyolc település és ötvenhárom falu található. A város eredeti magja a Kurtik-hegység lábán volt, majd a síkság felé terjedt. A szerző megemlíti, hogy a települések a mezőgazdasági területek felé terjednek, és bár ezt bizonyos szabályozásokkal próbálják korlátozni, a folyamat továbbra is zajlik. A hegyek, amelyek veszik körül a síkságot, megnehezítik az új Ha egy adott épületet vagy védett területet szeretne meglátogatni, kérjük, ellenőrizze a megnyitva időket a megfelelő hivatalos honlapokon. A borítókép a Mus-síkság tájképe.

Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást