Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás

Különböző nemzetiségű gondolkodók: Thales-től az első térképekig.

A filozófiatörténetek többsége ugyanannál a pontnál kezdődik: a mai Aydın tartomány Didim kerületéhez tartozó Balat mellett található Milet városában, az Égei-tenger partján. Kr. e. 6. század.

Radar TürkiyeRadar Türkiye25 Ekim 202613
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Különböző nemzetiségű gondolkodók: Thales-től az első térképekig.

A filozófiai történetek többsége ugyanott kezdődik: a mai Aydın tartomány Didim kerületéhez tartozó Balat mellett található Milet városában, az Égei-tenger partján. Kr.e. 6. században ebben a kikötővárosban élő három gondolkodó – Thales, Anaksimandros és Anaksimenes – a természet megfigyelésén keresztül próbálták megmagyarázni, hogy a világ milyen anyagból áll és hogyan működik. Őket két további személy követte a városból: Hekataios, aki leírta a világot és térképeket készített, valamint Hippodamos, aki derékszögű utcákkal tervezte a városokat. Ez a szöveg bemutatja ezen öt miletei személyt, azok gondolatait és azokat, amelyek nekik tulajdonítottak. Végül pedig elmagyarázza, hogyan olvashatják el az érdeklődők ezt a történetet a helyszínen. Miért Milet?

Milet az ionok egyik legvagyonosabb és legerősebb városa volt. A Culture Portal szerint a város az archaik korban fontos kikötő volt, és az ionok szövetségének fővárosa. A Wikipédia angol nyelvű oldalán található információk szerint Miletnek Kr.e. 6. században számos gyarmatja volt, különösen a Fekete-tenger partvidékén; a legismertebbek Sinop és Olbia voltak. A távoli kikötőkre induló hajók, a más népekkel való kereskedelem és a különböző történetek találkozása egy olyan környezetet teremtett, amely elősegítette a tudás gyűjtését és a kérdések feltevését. A Dél-Egei Fejlesztési Ügynökség Aydın-ről szóló brosúrája is Miletet a filozófusok városaként említi, és hangsúlyozza, hogy a racionális gondolkodás alapjainak itt való lerakása nem volt véletlen. A gondolkodók egyikének sem maradt fenn saját írása. Őket főként Arisztotelész és annak tanítványa, Theophrastos feljegyzéseiből, valamint későbbi szerzők gyűjtéseiből ismerjük. Ezért a következőkben minden gondolatot nem saját szavaiként, hanem azokat, amelyek nekik tulajdonítottak, kell értelmezni. Thales és a víz kérdése

Thales a Kr.e. 7. század utolsó negyedében született, és a 6. század közepéig élt. Az ókori Görögország hét bölcsének egyike. A legismertebb gondolata az, hogy minden a vízből származik. Alper Bilgehan Yardımcı és Fatma Güdücü a DergiPark-ban publikált cikkük részletesen bemutatja, hogyan kapcsolódik ez a gondolat Thaleshez Arisztotelész Metafizikájában. A cikk szerint Arisztotelész úgy gondolta, hogy az, ami Thaleshez vezetett ezen az elképzeléshez, egyszerű megfigyelések lehettek, például hogy minden élőlény táplálékának nedvesnek kell lennie, és a magoknak nedves környezetre van szükségük A tengerben lévő hajók távolságának kiszámítására alkalmas eszközről, valamint arról, hogy a Kis Medve csillagkép segítségével a tengerészek tájékozódhatnak, szintén említést tesz. A ma is a geometriai tananyag része, Thales tézise is az ő nevét viseli.

A Thales nevével leginkább összefüggő esemény egy napfogyatkozás. A történetíró, Herodotosz, azt írja, hogy a lídiek és a médok közötti háború hatodik évében, egy csata során, a nap hirtelen sötétedett, a két hadsereg abbahagyta a harcot és békét kötött, és hogy Miletoszból származó Thales előre jelezte ezt az eseményt, megadva a dátumot. A Kulturális és Turizmus Minisztérium Miletoszról szóló oldala is azt állítja, hogy Thales megtanulta a napfogyatkozások kiszámítását. A mai számítások szerint a Herodotosz által leírt körülményeknek megfelelő napfogyatkozás az i.e. 585. május 28-án következett be. Azonban a tudománytörténészek óvatosan kezelik ezt a történetet. Az angol Wikipédia összefoglalása szerint abban az időben még nem ismert volt, hogy a napfogyatkozások az okozzák, hogy a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és nem volt ismert olyan ciklus, amely egy adott helyen megbízhatóan előre jelezhette volna a napfogyatkozást. Még akkor is, ha a történet igaz, nem tisztázott, hogy Thales hogyan tudta ezt meg. Azonban ez a bizonytalanság is hozzájárul ahhoz, hogy ez a téma több mint kétezer hatszáz évvel később is vitatott maradt.

Anaximandrosz és a levegőben lebegő Föld

Thales kortársa, és a források szerint tanítványa, Anaximandrosz, körülbelül i.e. 610-ben született. A "Helper and Guide" című cikk egyértelműen mutatja, hogy ő hol tért el a mesterétől. Anaximandrosz elfogadja, hogy minden egy alapvető anyagból származik, de úgy gondolja, hogy ez nem lehet víz vagy bármilyen más konkrét elem. Az ő alapelve az "apeiron", ami a végtelen, határozatlan és korlátlan. A cikk szerint Anaximandrosz azt mondta, hogy a meleg és a hideg ebből az alapanyagból származnak, majd a nedvesség, majd a föld és a levegő. Így ő próbálta megválaszolni a Thales által felvetett kérdést, miszerint hogyan származhat ennyi különböző dolog egyetlen anyagból. Anaximandrosz hozzájárulása az asztronómiához is jelentős. Az angol Wikipédia szerint ő képzelte el a Földet egy olyan hengerként, amely a világűr közepén lebeg, semmi sem támasztja alá, és amelynek magassága a átmérő A forrás szerint Anakszimandrosz, a bizánci korból származó "Suda" szótárra hivatkozva, azt állítja, hogy Anakszimandrosz hozta el a gnomont, azaz a függőleges rudat, amely árnyékával mutatta az időt és az évszakokat, Görögországba, és részt vett a napóra telepítésében Szpartában, amelyek a nyári napfordulókat és az őszi napéltékeket mutatták. A forrás hozzáteszi, hogy a gnomont a babiloniak használták, és Anakszimandrosz hozta el a görög világba.

Anakszimenész és a levegő

Anakszimenész, a harmadik említett személy, körülbelül i.e. 586 és 585 között született, és Anakszimandrosz tanítványának tekintik. A forrás szerint Anakszimenész a két mestere között próbált egy középútat találni. Anakszimenész szerint az elsődleges elem a levegő; vagyis, mint Thalész, egy bizonyos anyagot választ, de mint Anakszimandrosz, korlátlannak tekinti. A cikk végkövetkeztetése szerint Anakszimenész filozófiai alapelvei ezért átfogóbbak, mint a másik két gondolkodóé. Anakszimenész fő hozzájárulása az, hogy a változást egy folyamatként magyarázta. A Wikipédia angol nyelvű oldalán szerepel, hogy a levegő sűrűsödésekor szél, felhő, víz, talaj és végül kővé válik; hígulása során pedig tűzzé. Ez az első kísérlet volt arra, hogy egy anyag egy állapotból a másikba való átalakulását fizikai folyamatként magyarázzák. A forrás azt is állítja, hogy észlelte, hogy amikor kinyitja a száját és kilélegzik, a levegő meleg, de amikor összeszorítja a száját és kifújja, a levegő hideg. Ez egy figyelemre méltó példa arra, hogy a mindennapi tapasztalatokból próbálnak általános szabályokat levonni, bár a mai tudásunk szerint ez az összefüggés fordított. A forrás azt is állítja, hogy ő volt az első filozófus, aki tudományos magyarázatot próbált adni a szivárványnak.

Hekataiosz és Hippodamosz

A miletei gondolkodás nem fejeződött be e három személyemmel. Hekataiosz, aki körülbelül i.e. 550-ben született, a Wikipédia angol nyelvű oldalán szerepel, hogy ő fejlesztette Anakszimandrosz térképét, és megírta a "Periodos Ges" című művet, amely a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partvidékén tett utazásait írja le. E műből több mint háromszáz rész maradt fenn. A minisztérium miletei oldalán Hekataioszt az egyik elsőként említik, aki a világ térképét készítette. Hippodamosz pedig az i.e. 5. század Látogatását tegye emlékezetessé a Milet Múzeummal, melyet ugyanazzal a jeggyel tekinthet meg. A minisztérium weboldala szerint a régészeti területre szóló jeggyel a múzeum is látogatható. Ha ellátogat a közeli Priene városába, egy pillantással megfigyelheti, hogyan alkalmazták a város tervezési elveit egy lejtőre.

Praktikus tanácsok:

  • Milet Didim kerületében, Balat városrészben található; autóval könnyen megközelíthető Söke és Didim irányából.
  • Mielőtt elindul, ellenőrizze a régészeti terület nyitvatartását, a belépési feltételeket és a múzeum látogatási napjait a hivatalos weboldalán.
  • A síkságon nyáron nagyon meleg van, és a régészeti területen kevés árnyék található; ezért érdemes reggel korán vagy délután későn látogatni, és vigyen magával kalapot és vizet.
  • Vidd magaddal egy rövid jegyzetet a szövegben említett nevekkel; ha a színház tetején vagy a városrendezés során megállsz és elolvasod, sokkal jobban megérted a hely jelentőségét.

Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást