Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye

Konuralp városának feltárulása a föld alatt.

Konuralp, Düzce városától nyolc kilométerre északra található, és első pillantásra egy csendes városrésznek tűnik. Az udvarok, házak és keskeny utcák alatt azonban egy ősi város rejtőzik, melynek neve évszázadok során többször is változott.

Radar TürkiyeRadar Türkiye4 Kasım 2026
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Konuralp városának feltárulása a föld alatt.

Konuralp, Düzce'nin yaklaşık sekiz kilometre kuzeyinde yer alır ve ilk bakışta sakin bir ilçeye özgü bir mahalle gibi görünür. Ancak, bahçelerin, evlerin ve dar sokakların altında, yüzyıllar boyunca adı birkaç kez değişmiş antik bir şehir yatıyor. Bu yazı, Prusias ad Hypium'u bir turistik cazibe merkezi olarak değil, toprağın yavaş yavaş ortaya çıkardığı bir hikaye olarak anlatıyor. Resmi ve akademik kaynakların ışığında, bir tarlada tesadüfen bulunan mozaikleri, sikkelerin anlattığı nehir yolunu ve evlerin arasından yeniden ortaya çıkan tiyatroyu takip ediyoruz.

**Kieros'tan Prusias ad Hypium'a**

Şehrin ilk adı Kieros'tu. Düzce Üniversitesinden Emre Okan, Ahmet Bilir ve Türk Tarih Kurumu kazı ekibinden Doğuş Çalışkan'ın "Höyük" dergisinde yayınlanan makalesi, bu ismin kökenine sikkeler üzerinden yaklaşıyor. İmparator Maximinus döneminde basılan sikkelerin bir yüzünde Kieros'un portresi bulunuyor. British Museum koleksiyonundaki Antoninus Pius dönemine ait bir sikkede ise tanrı Dionysos'un yanında Hypios ve Kieros nehir tanrıları olarak gösterilmiştir. Yazarlar, bu ikinci sikkenin, şehrin erken dönemdeki adının bir nehirle ilişkili olabileceğini gösterdiğini belirtiyor. Antik geleneklere göre, şehir uzun süre Herakleia Pontike'nin egemenliği altında kaldı. Bithynia kralı I. Prusias döneminde krallığa katıldı ve Hypios, yani günümüzdeki Melen Nehri yakınında bulunan, "Prusias" anlamına gelen bir isim aldı. Bu isim, şehri Bursa'daki Prusias ad Olympum ve Gemlik'teki Prusias ad Mare'den ayırmaya yardımcı oluyordu. Osmanlı döneminde şehir "Üskübü" olarak biliniyordu, daha sonra ise "Konuralp" adını aldı. Düzce İl Kültür ve Turizm Müdürlüğü, 1323 yılında Konur Alp Bey tarafından Osmanlı topraklarına katıldığını belirtiyor.

**Bir Seyyahın Notları**

Şehri bilim dünyasına ilk detaylı şekilde tanıtanlardan biri Fransız seyyah Georges Perrot'dur. "Höyük" makalesine göre, Perrot 1860'larda Karadeniz Ereğli'den Akçakoca'ya gelmiş, oradan karayoluyla Üskübü'ye ulaşmıştır. Ekip arkadaşı mimar Edmond Guillaume, tiyatronun ayakta kalan bölümlerinin detaylı çizimlerini çıkarmış ve sahne binasının temelinde küçük sondajlar yapmıştır. Ancak, tiyatronun en altındaki oturma bölümü o zaman görünmüyordu. Bu nedenle, Perrot yapıyı iki kademeli bir tiyatro olarak çizmiştir. Bir asır sonra, 1970'te, Daria de Bernardi Ferrero yeni bir plan önerdi. Yazarlara göre, Ferrero'nun çizimindeki en önemli doğru tespit, oturma alanının üç bölümden oluştuğuydu.

**Tarladaki Mozaik**

Konuralp'in en ünlü buluntusunun hikayesi, bir tarlada başlıyor. Kafkas Üniversitesinden S. Sezin Sezer'in "Mozaik Araştırmaları Dergisi"nde yayınlanan çalışmasına göre, Orpheus moza A mozaik restaurálása a 2012-ben az Isztambuli Restaurációs és Konzervációs Központ laboratóriumának irányításával történt, és azóta a múzeum kőműveseknek fenntartott termeiben tekinthető meg. A mozaik egykor egy római villa padlóját díszítette, és 8,10 méter hosszú és 5,30 méter széles. A központi, kör alakú panelen Orfeusz egy sziklán ül. A fején frigiai fejfedő található, a testét egy hosszú ujjú tunika borítja, amely a derékánál össze van kötve, és egy bő ruhadarab takarja. Sezer szerint ez a ruházat a figura keleti eredetére utal. Orfeusz egy többhúros lűt tartja a bal karán, és a jobbjával egy dárdával játszik. Körülötte állatok gyűltek össze, amelyek a zenére figyelnek. Egy papagáj a fejét felfelé tartva, mintha vele együtt énekelne, egy páva figyelmesen hallgatja, egy szarvas a fejét hátrafordítva nézi, egy oroszlán pedig nyugodtan ül a lábai előtt. Egy rétisas, egy fogoly és egy kis hüllő is látható a képen. A panel négy sarkában női fejek vannak, amelyek a négy évszakot szimbolizálják. Ezek közül kettő jól megmaradt. A bal alsó sarokban található fej egy szőlőfüzérrel díszített, és az őszt képviseli. A jobb alsó sarokban található fej egy vastag kendővel van takarva, a fején pedig egy fúvós hangszerrel díszített koszorú található, és a telet szimbolizálja. A bal felső sarokban csak egy kis rész maradt meg. Sezer a nyakát ölelő szőlőfüzérek miatt úgy véli, hogy ez a kép az évszakok közül a tavat vagy a nyarat ábrázolja. Mivel nincs ásatási adatok, a mozaikot hasonló példákkal összehasonlítva datálták. Sezer a stílus és az ikonográfiai jellemzők alapján a 3. század végére vagy a 4. század elejére helyezi. A központi panel kövei körülbelül fél centiméteresek, míg a keretben található díszítések akár másfél centiméteresek is lehetnek.

A múzeum archeológiai termeinek egyik legkiemelkedőbb darabja a Tykhe szobor. A Kulturális Portál információi szerint, a szobrot Prusias ad Hypium ásatásain találták. Ugyanez a forrás azt írja, hogy a szobor egy 4. századi görög szobor római másolata, amelyet a 2. században készítettek, és az eredeti a törökországi Isztambuli Régészeti Múzeumban található. A görög mitológiában Tykhe a szerencse és a siker istennője, és minden városnak van egy védőistenje. Konuralp-ban található szobor fején egy korona található, amely a városfalakat szimbolizálja. A bal karán egy szar A városban található építményekben található hajóábrázolások a szerzők szerint a város tengeren keresztüli kereskedelmére utalnak. Ennek révén Prusias ad Hypium termékei eljuthattak olyan városokba, mint Herakleia Pontike, Olbia, Tomis és Pantikapaion. A cikk a város kapcsolatát a tengerrel a feliratokon keresztül is feltárja. Biztos, hogy a északi Dia városa, azaz a mai Akçakoca, Prusias ad Hypium uralma alatt állt. A feliratokból kiderül, hogy a 2. és 2. században olyan császárok, mint Hadrianus, Caracalla és Elagabalus, meglátogatták a várost, és ez az időszak a város jelentős fejlődését jelentette. Ma, aki autóval halad el Akçakoca és Konuralp között, valójában az ősi kereskedelmi útvonalat követi.

A "negyven lépcsőfok" néven ismert színház a város történetének egyik legfontosabb része. A kutatási cikk szerint az építményt különösen az oszmán időktől kezdve lakóhelyként használták. Az első tudományos ásatások előtt a színházban körülbelül 22 ház volt található. A zenekari részt ülősorokból álló kövekkel vették körül, és kertként használták. A kövek egy része más építményekben került felhasználásra, vagy eladták őket. A szerzők megjegyzik, hogy ez az alkalmazás jelentős károkat okozott az építményben, de ugyanakkor lehetővé tette az alsó ülőterület szinte teljes megőrzését. A tudományos ásatások 2013-ban kezdődtek, a Konuralp Múzeum irányításával és a Düzce Egyetem Régészeti Tanszékének tudományos tanácsadásával. 2013 és 2015 között bevezető folyosókat tártak fel, és a zenekari részben végzett feltárás azt mutatta, hogy ez a terület körülbelül öt méter vastag réteggel volt borítva. 2017 és 2020 között a munkák a színház nyugati részére, az alsó ülőterületre és a színpadépületre összpontosultak. Végül megállapították, hogy az ülőterület három szintből áll, és a színház körülbelül 9500 és 10000 ember befogadására volt alkalmas. Az ásatások arra is utalást adtak, hogy a színház hogyan került használatba. A színpadépület architráv blokkjain található egy felirat, amely szerint Hadrianus uralkodása alatt egy bizonyos M. Iulius Proklos nevű prusiaszi tiszteletbeli címet kapott, és ennek emlékére a színpad előterét és néhány szobrot építtetett. A nyugati folyosóban talált Probus császár pénzéje arra utal, hogy a színház a 3. század végére már nem került használatba. Később, ezen a folyosón egy kis építményt emeltek, Miután elolvasta ezt a szöveget, ne felejtse el, hogy a mozaikon a sarkoknál a különböző évszakokat ábrázoló elemeket, valamint Orfeusz kezében lévő lantot keresse. Ezután megnézheti a színházat, és arról a lejtőn lévő lépcsősorról megfigyelheti, hogyan néz ki a síkság. Mivel a területen ásatás folyik, a színház egyes részei nem lehetnek látogathatóak. A múzeum és az ásatási terület aktuális látogatási feltételeiről a Düzce Kulturális és Turisztikai Igazgatóságának és a Múzeumkártya rendszerének hivatalos weboldalán tájékozódjon, mielőtt elindul.

Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást