Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás

Kilis városa: egy falu átalakulása kereskedelmi központtá.

Kilis ma egy Törökország kisebb városaival egyike, de mint város, hosszú az előélete.

Radar TürkiyeRadar Türkiye6 Kasım 20265
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Kilis városa: egy falu átalakulása kereskedelmi központtá.

Kilis ma egyike a Törökország kisebb városaival, de történelme során sok változáson ment keresztül. A TDV Iszlám Enciklopédia Kilis szócikke szerint a város egy síkság északnyugati részén, a Kefiz-hegység lábán, 650 méter magasságban található. Ugyanitt megemlítik, hogy a város környékén számos régészeti lelőhely található, ami azt mutatja, hogy a területen már nagyon régen éltek emberek. Ez a leírás követi Kilis fejlődését egy faluból egy kereskedelmi és termelő központtá válásáig, hivatalos és tudományos forrásokra támaszkodva. Részletesen bemutatjuk, hogy mely években hány háztartást számoltak, mely család alapította a város magját, és hogyan járult hozzá az olajbogyó termesztése a város fejlődéséhez. A hangsúly a város történetén és gazdaságán van. Egy síkság szélén található egy régi település.

A Kulturális Portál Kilis történetét bemutató része azt állítja, hogy a terület számos nép otthona volt, és felsorolja a Babil, Hettita, Hurri-Mitanni, arameus, asszír, perzsa, makedón, római, bizánci, szeldzsuk, mameluk és oszmán időszakokat. A városközponttól délkeletre, körülbelül 5 kilométerre található Oylum régészeti területen végzett ásatások szerint a terület története a késő neolit korra, azaz az i.e. 3500-3000 közötti időszakra nyúlik vissza. A TDV szócikke rámutat arra, hogy egy asszír nyelvű szövegben említett "Kilizi" nevű település lehet a mai Kilis. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy nem feltétlenül lehet biztos abban, hogy a település folyamatosan létezett a mai helyén. Különböző vélemények léteznek a régi Kilis helyét illetően. Az egyik a délnyugati Tarzimehan területet jelöli, a másik a város néhány kilométerrel délkeletére található egy kertet, a harmadik pedig az Oylum régészeti területet. Ez a vita emlékeztet arra, hogy a város történetét nem lehet egyetlen, egyértelmű vonalban bemutatni. A Kulturális Portál azt írja, hogy a mameluk időszakban Anazarba, Azez, Kilis és Ravanda várakat restauráltak, és a mai Kilis városközpontjában egy kereskedelmi és üzleti központot hoztak létre. Ez azt jelenti, hogy a város kereskedelmi identitása már az oszmán uralom előtt kialakult. Az oszmán uralom 1516-ban kezdődött, és a Kulturális Portál ezt Yavuz Sultan Selimként említi, aki a területet az oszmán birodalomhoz csatolta. A TDV szócikke szerint ekkoriban Kilis még egy falunak számított, amely Azazhoz tartozott. Ahogy a következő oldalakon látható, a valódi fejlődés ennek a dátumn A cikk a következőket emeli ki: bár egy 1590-es bejegyzésben Kilis még faluként szerepel, 1519-ben már városként szerepel, ami azt mutatja, hogy ekkor már nem tekintették falunak. A Canbolat család és a város alapja

A TDV (Türk Dil Kurumu – Török Nyelvtudományi Társaság) cikkében szereplő információk szerint Kilis jelentős fejlődését az jelentette, hogy a Kanuni Sultan Süleyman uralkodása alatt a Canbolat család telepedett le itt, és a várost ennek a családnak adták "honvárosként". A család vezetője, Canbolat Bey, építkezésekbe fogott a városban. A cikk felsorolja a tevékenységek között két szállodát (han), három fürdőt, egy vásárcsarnokot és két piacot. A "bezzazistan" kifejezés egy bezárt, vásárokat tartó piacot jelent. Tehát a város gazdasági alapját a szállodák, piacok és fürdők alkották. A TDV szerint ezek az építmények képezték a mai Kilis városának alapját. Canbolat Bey halála után a város fejlődése és növekedése a fia, Canbolatoğlu Hüseyin Paşa idején is folytatódott. Evliya Çelebi látlelete

A híres utazó, Evliya Çelebi, Kilisről a következőképpen ír: a város a Halep tartományának része, egy "sancak". A TDV szerint a városról azt említi, hogy romos vára és magas falai vannak. Említi, hogy a falakat a Celali felkelések félelme miatt építették. A "Kültür Portalı"-ban szereplő információk szerint a város négy oldalát várakhoz hasonló, agyagból épült falak vették körül. A falakban nyolc "tedribe" nevű kapu volt, és a város öt kerületre oszlott. Evliya Çelebi 4660 házat számolt. Ez a szám jelentősen magasabb, mint az 1590-es 576 háztartás, de a két forrás különböző egységeket használt, ezért a közvetlen összehasonlítás nem helyénvaló. A TDV azt is megemlíti, hogy a falak kapui között néhány ház "térdképű" módon épült, vagyis előreugróan, és ezek a kiemelkedések a tornyokhoz hasonlóan erősítették a védelmet. Tehát a házak építészeti stílusa is a város védelmi rendszerének része volt. Kilis a 19. században

A "Kültür Portalı" szerint Kilis 1854-ben járási székhely, 1863-ban pedig önkormányzattá vált. A TDV cikkében szereplő információk szerint a 19. század végén Kilis a Halep tartományhoz tartozó járás központja volt, és körülbelül 20 000 lakosa volt. Vital Cuinet adataira támaszkodva a cikk részletesen bemutatja a város gazdasági életét. A városban öt fürdő Ez a két szappanüzem a mai napig fennmaradt egyetlen példája, melyet a Kilis kormányzatának oldalán említettek. A "Kalaycılar Masmanası" néven ismert építményt úgy értékelik, hogy építészeti jellemzői alapján a 19. század második felében, körülbelül 1860 és 1880 között érte el végső formáját. Az épületet a Kulturális és Turizmus Minisztérium restaurálta, és 2021. október 1-jén múzeumként nyitották meg a látogatók számára; jelenleg a Kilis Múzeum működik benne. A kormányzat oldalán az épületet a város mélyreható gazdasági múltjának, amely a zöldség- és olívaolaj-termelésre épült, konkrét bizonyítékaként jellemzik. Kőházak és utcák.

A város építészeti stílusa a múlt gazdasági tevékenységének polgári arcát mutatja. A Kulturális Portál szerint a Salih Efendi utca az egyik legjobb példa a város történelmi utcáinak megőrzésére. Az utca nevét Salih Efendi muftitól származtatják, aki Muhlis Efendi, a 1907-ben Kilis polgármestere édesapja volt. Az oldal szerint a legtöbb ház az utcában a Kulturális és Turizmus Minisztérium 2010 és 2011 közötti restaurálási és városrehabilitációs munkái során nyerte el mai megjelenését. A kormányzat "Történelmi Kastélyok" oldalán azt írják, hogy Kilisban található minden ház udvarral rendelkezik, és kőből, agyagból és a helyi építőanyagból, a "leften"-ből épültek. Ezek a házak valószínűleg a városba az olívaolaj- és gabonakereskedelem által hozott vagyonból épültek, de mivel a források nem teszik ezt egyértelművé, ezt inkább egy olvasati javaslatként, nem pedig kommentárként adjuk meg. A séta részleteiért kérjük, olvassa el a külön utazási írásunkat. Hogyan kell ma Kilisre tekinteni?

Kilis városának története nem egyetlen emlékműn keresztül, hanem több rétegben olvasható. Az első réteg a halmok: a város környékén található régi települések nyomai. A második réteg a mamelúk és oszmán kori kereskedelmi rendszer: a piac, a karavánszállók, a fürdők és a piacok. A harmadik réteg a 19. századi iparváros: a műhelyek, a sütők, a szappanüzemek és az olívaolaj-finomítók. A negyedik réteg pedig a ma is járható köves utcák. A városközpontban ezeket a rétegeket egy nap alatt is meg lehet nézni. Az utcák külső oldaláról való séta nem igényel külön engedélyt, de mivel a látogatható épületek állapotáról az illetékes oldalakon nincs információ, érdemes a látogatás előtt a helyi kulturális és turisztikai hivataltól tájékozódni. A fényké Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást