A Kastamonu Sofrası étteremben húsos kenyér és sonka is kapható.
Kastamonuban egy nap gyakran egy kalácssal kezdődik, és általában egy délutáni, frissen sült, hússal töltött kenyérrel zárul. Közöttünk lehet egy szelet pastırma (füstölt hús), egy tál tirit (rizsből készült étel) vagy egy tányér savanyú rizsből készült étel.
Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Kastamonuban egy nap gyakran egy simitettel kezdődik, és a nap végén egy frissen sült, húsos kenyérrel zárul. Közöttünk lehet egy szelet pastırma, egy tál tirít vagy egy tányér savanyú rizsből. A Kastamonu Megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóság honlapján részletesen ismertetik a megye ételeit, és hangsúlyozzák, hogy ezek közül jelentős része regionális védelmi státusszal rendelkezik. Egy 2024-es tudományos tanulmány, amely a Kastamonu regionális termékeit vizsgálja, a Török Szabadalmi Hivatal nyilvántartásaira támaszkodva, 21 regionális terméket azonosított a megyében, amelyek a gasztronómia területéhez tartoznak. Ez a szöveg a megyei étkezési kultúrát hivatalos nyilvántartások és az igazgatóság adatai alapján mutatja be. Először a húsos kenyérről és a pastirmáról, majd a simitekről, ezután a különböző járások ételeiről és desszerteiről szól, végül pedig néhány javaslatot tesz azok számára, akik Kastamonuba látogatnak, és szeretnék megízülni a helyi specialitásokat.
**Daday húsos kenyerének bemutatása:**
A megyei igazgatóság a húsos kenyeret a Kastamonu egyik legfinomabb ételeként mutatja be, és röviden így írja le: vékony tésztát nyújtanak ki, majd húsos töltelékkel töltik, és kőkemencében sütik. Ugyanazon a honlapon szerepel, hogy a serpenyőben sült, hasonló étel is húsos kenyér néven ismert. Ennek a kenyérnek a legismertebb változata a Daday húsos kenyer. A Török Szabadalmi és Márkajogi Hivatal nyilvántartásában 378-as termékazonosítóval szerepel; a bejegyzésre a Daday önkormányzata nyújtotta be 2017. november 9-én, a bejegyzés pedig 2018. augusztus 15-én történt. A regionális határ a Kastamonu megye. A bejegyzési okirat röviden ismerteti a kenyér történetét. A dokumentum szerint a Daday húsos kenyerét az 1950-es években a falusi kenyereket készítő kemencékben kezdték el készíteni. A kemencés mesterek a sajátjuk és barátaik számára a simit tésztájába húst, fűszereket és hagymát kevertek, majd a falusi kenyerekkel és simitekkel együtt sütötték, és vajjal kenték. Mivel a kenyér nagy népszerűségre tett szert, 1965-ben első Daday húsos kenyér kemencét alapították, amely kizárólag ezt a kenyeret készítette. A dokumentum emellett azt is írja, hogy azóta a környező településekről és megyékből is sokan érkeznek Dadajba, hogy megkóstolhassák a húsos kenyeret A kenyérnek a tölgyfa tüzelésű kőkemencében való sütése, a kemence aljának körülbelül 300 fokos hőmérséklete, a húsból való alapos inak eltávolítása és a termék azonnal, a készítés helyén történő fogyasztása tartozik ezek közé. Az utolsó pont valójában egy útmutató: a húsos kenyér nem egy olyan étel, amelyet csomagolva visznek magukkal, hanem egy olyan étel, amelyet a kemence mellett fogyasztanak. Kastamonu sonkájának története
A sonka a kastamonui konyha második legfontosabb eleme. A török szabadalmi nyilvántartásban a 711-es számú termékkódként szerepel. A kastamonui kézművesek és vállalkozók szövetsége nyújtotta be a kérelmet 2017. december 29-én, a bejegyzés pedig 2021. március 29-én történt. A földrajzi terület a Kastamonu megye, és a dokumentum szerint a termelés minden fázisát ezen a területen kell végezni. A dokumentum szerint a sonka elkészítéséhez a Kastamonu hegyvidékein nevelkedett, két és fél évig tartó életű nagyállatok húsát használják. Az állat legértékesebb részei, mint a hát, a lapocka és a szegy, elsőrangú sonkaként kerül feldolgozásra. A dokumentum a lapockát a legminőségibb sonkaként definiálja, mivel inek nélküli és puha. A termelés a csontmentes hát húsának mély bevágásaival kezdődik. A húst nagy mennyiségű kősóval sózzák, egymásra helyezik és három napig hagyják állni. A hús nagy részét elveszti a nedvességét, majd súlyokkal összenyomják és leöblítik. Ezután a "sayvan" nevű, fedett, dróthálóval körbevett területen, az Ilgaz-hegységből származó szél segítségével körülbelül 30 napig napon szárítják. A dokumentum szerint a napfénynek és a hőmérsékletkülönbségnek köszönhetően a hús belső és külső rétege egyidejűleg szárad, ezért a sonka nem lesz kemény. A megszáradt húst "çemen" szósszal bevonják. A szóssal való összetétele a következő: 60% víz, 30% çemen liszt, 8% Taşköprü fokhagymája, 1% pirospaprika, 0,5% kömény és 0,5% só. A szósszal bevont sonkát újra a "sayvan"-ban akasztják, majd két-három napig a szósszal való helyiségben tartják. Amikor fogyasztásra kész, éles késekkel kézzel vágják, a szeletek vastagsága átlagosan körülbelül 0,75 milliméter. A kastamonui sonkát általában szeptembertől áprilisig készítik. A simit és a simit tiridi
A A Devrekani-i csirke egy földrajzi eredetvédelem alatt álló étel, melynek alapanyagai a helyben termesztett csirke húsából és levéből, száraz tésztából és dióból készülnek; a hivatal szerint elkészítése és tálalása helyi tudást és szakértséget igényel. A Taşköprü kuyu kebab egy másik specialitás, melyet úgy készítenek, hogy hat és tíz hónapos, rozmaringhoz hasonló aromás növényekkel táplált bárányhúst egy forró kútba akasztanak, és a téglák hőjével sütik, anélkül, hogy bármilyen edényben érintkezne vele. A helyiek ezt az ételt "bıryan"-nak is nevezik. A gabonák terén az İhsangazi város emelkedik ki. A siyez egy gyakori, ősi búzafajta; a főzést és szárítást követően, a kőmalmokban őrölt siyezből Kastamonu siyez bulgur készül. A hivatal szerint a siyez búza, a bulgur és a liszt az İhsangazi városával azonosítják. Az İhsangazi savanyú rizsből is készítenek. Az ételhez hagymát, paprikát, mentát, petrezselymet, zöldfűszerpaprikát, csalánlevelet, csalánvirágot és szőlőlevelet adnak, savanyú joghurtot vagy savanyú tejterméket tesznek bele, és vajjal készült szószt locsolnak rá. A rizs terén a Tosya város említhető. A hivatal szerint Tosya a múltban az ország egyik legfontosabb rizstermelő központja volt, és a Tosya rizst a Devrez völgyének korlátozott, de termékeny területén termesztik. A Pınarbaşı város híres a "kara çorba" nevű sötét színű leveséről, melynek színe és íze a helyben termesztett, "kızamık" nevű növény gyümölcséből készült savanyú léből származik. Az Araç város "kül çöreği" egy vastag héjú, kerek kalács, melyet 35-40 percig sütnek a kialudt, forró tölgyifa szénben. Ugyancsak ebben a városban készítik az "akdene göce çorbası" nevű levest, melyet törtárpából, joghurtból, vajból és mentából készítenek. Sütemények és édességek
Kastamonu süteményei és édességei legalább annyi munkát igényelnek, mint az ételkészítés. A hivatal részletesen írja le a "çekme helva" elkészítését. Először a lisztet zsíron egy órán át alacsony hőfokon pirítják, hogy elkészítsék a helva alapját. Egy másik edényben a cukrot, a citromsavat és a vizet addig főzik, amíg kristályos állagot nem érnek el, majd egy márványfelületre teszik. A kissé lehűlt cukrot kör alakúra formázzák, és négy-hat ember húzza, A húsos kenyerrel kapcsolatban: A regisztrációs okirat előírásainak megfelelően, a húsos kenyeret a sütőből azonnal, melegen fogyassza. Ha a Daday felé vezető úton halad, egy kis pihenő a városban lehetőséget ad arra, hogy meglátogassa a kenyér szülőhelyét. A pastırma elkészítésének időszaka szeptembertől áprilisig terjed. A Taşköprü fokhagymát július eleje után fogyasztható. A vásárláskor ellenőrizze a terméken a földrajzi eredetjelzésre vonatkozó megjelölést és a hozzá tartozó emblémot. A pastırma regisztrációs okirata kimondja, hogy a "Kastamonu Pastırması" feliratnak és a termék eredetét jelző emblémnek a terméken vagy a csomagoláson kell lennie, vagy ha ez nem lehetséges, a vállalkozásban jól látható helyen. A Daday húsos kenyér esetében a földrajzi eredetjelzés nevét használhatják az étterem menüjében és a kiszolgáló papírokon. A tartós édességek, mint például a çekme helva (húzott halva) és a diós bonbon, a legkönnyebben szállítható emléktárgyak, amelyeket magával viheti. Egy nap alatt nem lehet megkóstolni minden Kastamonu specialitást, de minden egyes városrész ízét megismerni sokkal jobban bemutatja Kastamonut, mint a térképen.
Források:
- Kastamonu Megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóság, Kastamonu konyhája, https://kastamonu.ktb.gov.tr/TR-340330/kastamonu-mutfagi.html
- Török Szabadalmi és Márkatitkos Ügynökség, Földrajzi Eredetjelzések Portálja, Daday húsos kenyer, https://ci.turkpatent.gov.tr/cografi-isaretler/detay/38411
- Kulturális Portál, Daday húsos kenyer, https://www.kulturportali.gov.tr/portal/daday-etli-ekmegi
- Török Szabadalmi és Márkatitkos Ügynökség, Földrajzi Eredetjelzések Portálja, Kastamonu pastırma, https://ci.turkpatent.gov.tr/cografi-isaretler/detay/38472
- Kulturális Portál, Kastamonu pastırma, https://www.kulturportali.gov.tr/portal/kastamonu-pastirmasi
- Serkan Çalışkan és Birengül Şalkamoğlu, A földrajzi eredetjelzés regisztrációs folyamatának vizsgálata, Kastamonu példáján keresztül, Tourism and Recreation, 2024, https://dergipark.org.tr/en/pub/tourismandrecreation/article/1509866
Hozzászólások
Írd meg az első hozzászólást
