Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye

A Karagöz és Hacivat előadás nyomán, Isztambulban, a színházi hagyományok felé.

A fény bekapcsol, és először egy mozgástalan, színes kép vetül a vászonra. Egy nádszálból készült fúvós hangszer hangja hallatszik, majd a vászonra egy vékony hangú, göndör bajuszú férfi jelenik meg.

Radar TürkiyeRadar Türkiye24 Eylül 202632
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

A Karagöz és Hacivat előadás nyomán, Isztambulban, a színházi hagyományok felé.

A fény felgyullad, és először egy mozgástalan, színes kép vetül a fehér vászonra. Egy nádszálból készült fújó hangja hallatszik, majd fényképezést követően egy vékony hangú, göndör bajuszú férfi jelenik meg a vászondon. Pillanatokkal később a vastag hangú, kopasz fejére furcsa kalapot húzó szomszédja is megjelenik, és ők ketten, ahogy évszázadok óta teszik, elkezdenek egymással beszélgetni, miközben egyáltalán nem értik egymást. Ez a Karagöz és Hacivat előadásának kezdete. Néhány bőrből kivágott figura, egy lámpa és egy mester hangja – mindez egy egész várost idéz fel. A Karagöz 2009-ben felkerült az UNESCO Immaterial Cultural Heritage Representative Listájára. Eredete vitatott, de oszmán kori gyökerei a dokumentumok alapján nyomon követhetők, amikor egyiptomi művészek érkeztek Isztambulba. Ebben a cikkben bepillantunk a vászon mögé, hogy megvizsgáljuk, hogyan épül fel egy előadás, milyen részekből áll egy játék, és ki lép fel a vászondon. Ezután a Bursa városának legendájától kezdve a Ramadán estéig nyomon követjük a történetet, és elmondjuk, hol tekinthető meg a Karagöz ma Isztambulban, és hol láthatók a figurák.

**Mi van a vászon mögött?**

A Karagöz egy árnyékbábos előadás. A Kulturális és Turizmus Minisztérium Kulturális Portálja így definiálja: "Olyan előadás, amelyben emberi, állati és tárgy alakokat ábrázoló figurákat, melyeket általában teve- vagy szamárbőrből készítenek, pálcikákhoz rögzítenek, és egy fehér vászonra vetített fény segítségével mozgatják." Az UNESCO definíciója is hasonló. A "figurák", más néven "árnyékok", teve- vagy szamárbőrből készülnek, pálcikákkal egy fényforrás elé helyezik, és árnyékaik vetülnek a vászonra. A "szín" szó ebben az esetben kissé megtévesztő, mert a vászondon nem fekete sziluetteket, hanem színes képeket láthatunk. A Turkish Encyclopedia (TDV İslam Ansiklopedisi) szerint a bőrt különböző eljárásokkal vékonyítják és átlátsztalanná teszik, a színeket pedig természetes gyökerekből nyert festékekkel alkalmazzák. A fény áthalad a bőrön, és a színek a vászonra vetülnek, mint egy színes üvegablak. A Turkish Wikipedia szerint a figurák általában 32 és 40 centiméter hosszúak. A legnagyobb figura, a kastamonui fakitermelő Himmet Ağa, akár 50 centiméteres is lehet. A figurákat egy vagy két vízszintes pálcikához rögzítik, amelyekben lyukak vannak, hogy egyensúlyban maradjanak. Az enciklopédia emellett a "fır döndü" nevű függőleges A török Wikipédia szerint a karagöz előadó asszisztense, aki ütőhangszerekkel kíséri a játékot, a dayrezen pedig a tempót tartja, míg a sandıkkar a kellékeket szállítja. A Kulturális Portál azt is hozzáteszi, hogy a tanuló képzése a botokhoz való rögzítéssel kezdődik. A UNESCO definíciója is hasonló rendszert ír le. A szereplők egyetlen fő művész, azaz a báb, és mellette egy vagy több tanuló van, akik segítik a jelenetek előkészítésében, és zenével kísérik a játékot. A színpad mögötti csapat nagyságától függetlenül, minden szereplő mozgását ugyanazon a mester irányítja. A játéknak saját zenéje is van. A nyitóját jelző nareke egy nádszálból készült, fúvós hangszer, amely a török Wikipédia szerint egyfajta obuvához hasonlít. A TDV Iszlám Enciklopédia szerint a karagöz előadásoknak idővel meghatározott szabályok szerinti zenéje alakult ki, és Etem Ruhi Üngör 215 dalát kotatúrával együtt publikálta. A UNESCO azt írja, hogy a játék dalokkal, dobokkal, versekkel, gyermekrímekkel és rejtvényekkel van átszőve, és a szóviccek, valamint a helyi dialektusok paródiája adja a játék ízét.

Egy előadás négy része:

Minden karagöz előadás négy egymástól független részből áll – írja a TDV Iszlám Enciklopédia. Ennek a felépítésnek a ismerete nagymértékben megkönnyíti a színpadon zajló események követését.

  • Bevezetés. Ez a bevezető rész. A díszletet felvonják, Hacivat a színpadra lép, és egy semai verset, valamint egy színpadi verset recitál. A Wikipédia angol verziója ezt a részt Hacivat "Yar bana bir eğlence" kezdetű felhívásaként említi. Ezután megjelenik Karagöz, és a kettő rövid beszélgetést folytat, majd verekednek.
  • Párbeszéd. Ez a Karagöz és Hacivat közötti párbeszéd, amely egy adott témáról szól, és a párbeszéd hossza tetszőleges lehet. A rejtvények, a szóviccek és a félreértések ebben a részben szerepelnek.
  • Fő rész. Ez a valódi előadás. A többi szereplő lép színpadra, és itt bontakozik ki a történet. Az enciklopédia szerint a fő rész témái generációról generációra szálltak át, és a klasszikus szerelmi történetek, mint például Ferhad és Sirin, Leyla és Mecnun, valamint Tahir és Zühre is szerepelnek közöttük.
  • Befejezés. Ez a rövid befejező rész. Az előadás mindig ugyanígy végződik. A Wikipédia angol verziója szerint Hacivat panaszkodik, hogy Karagöz elrontotta a dolgokat, és megrongálta a dís Hacivat egy becsületes, jól beszélő, mindenkihez alkalmazkodó, segítőkész és közvetítő személyiség. Egy kifinomult isztambuli polgár. A Kulturális Portál röviden így foglalja össze: Karagöz egy művelt, bájos és ravasz alak, míg Hacivat egy képzett, tudós és ravasz személyiség. A darab humorja e két ellentétes személyiség beszélgetéseiből fakad. Hacivat bonyolult mondatokat alkot arab és perzsa szavakkal, míg Karagöz értelmezi őket a saját, gyakran félreértelmező módon, és teljesen más jelentést ad nekik. Ahogy az angol Wikipédia összefoglalja, Karagöz, a népi bölcsességgel, gyakran legyőzi a műveltebb szomszédját, de tervei rendre kudarcot vallanak. A nézők mindkettőjükön nevetnek: az egyiken, mert túlságosan komolyan veszi magát, a másik pedig azért, mert nem veszi elég komolyan a helyzetet.

A függöny mögött

Amikor a darab elkezdődik, a függöny mögötti tér egy isztambuli városrésznek tűnik. A TDV Iszlám Enciklopédiája számos karaktert sorol fel. A kifinomult isztambuli dialektusban beszélők közé tartozik a hagyománytisztelő és a fiatal hölgyek iránt érdeklődő Çelebi, az állandóan álmos és letargikus Tiryaki, valamint a nyugtalan és fecsegős Beberuhi. A saját dialektusukban beszélők közé tartozik a kastamonui fakereskedő, a bolui szakács, a kayserili, a karamanli, az eğinli, a laz vagy a fekete-tengeri, valamint a kurd típusú karakterek. Emellett megjelennek az acem, az arab, az albán, a rumeliai és a tatár típusú karakterek. A görög, az örmény és a zsidó karakterek, valamint a Tatlısu Frengi is a tömeg része. Ehhez társulnak a keményvonalas Tuzsuz Deli Bekir, valamint a darab témájától függően különböző szerepeket játszó női karakterek, azaz a nagymamák, valamint a UNESCO által is említett énekes és bábos. Ahogy korábban említettük, a kastamonui fakereskedő, Himmet Ağa a legkiemelkedőbb alak a függöny mögötti tömegben. Ez a tömeg tükröt mutat az oszmán Isztambul utcáin találkozó emberek sokféleségére. Minden típus a saját dialektusával, problémáival és gyengeségeivel érkezik. A humor a beszédmódokból és a félreértésekből születik. Ha először nézi a darabot, fontos tudni ezt a sokféleséget, hogy megértse, miért hangzik ennyire eltérőek a karakterek beszédmódjai.

A Bursa-i legenda

A leggyakrabban elmesélt történet Bursa városában játszódik. A TDV Iszlám Enciklopédiájának beszámolása szerint, Orhan Bár Bursa is őrzi ezt a történetet. Egy enciklopédia azt állítja, hogy Bursa Çekirge városrészében található egy sír Karagözé. A Kulturális Portál azt említi, hogy 1950-ben egy emlékhelyet építettek Karagöznek Bursában, és a városi Karagöz Múzeum rendszeresen előadásokat tart. Trakia is szerepet kap a történetben: az enciklopédia szerint 1993-ban egy nagyméretű Karagöz szobrot állítottak Kırklareli városának egy nagy terén. Ha Bursára tervez egy napi kirándulást, érdemes a Karagöz Múzeumot is beiktatni az útitervbe, ami kiegészíti az isztambuli előadások élményét. Egyiptomból Isztambulba

A történelem dokumentumokon alapuló része más úton vezet. A TDV Iszlám Enciklopédia három elképzelést vizsgál Karagöz eredetével kapcsolatban. Az egyik szerint Közép-Ázsiából származik, de ezt az elképzelést gyengének tartják, mivel Közép-Ázsiában nem ismert a árnyékszínház. Egy másik elképzelés szerint a cigányok hozták Indiából, de ezt is cáfolják, mivel Törökországban a 16. századig nem találtak nyomokat a árnyékszínházról. A dokumentált útvonal a mamelúk Egyiptom. Az enciklopédia szerint egy egyiptomi történész, Ibn İyas azt rögzítette, hogy 1517-ben Szulejmán nagyszerű szultán előtt egy árnyékszínházi előadást tartottak Kairóban. Az előadás tetszett, és a művész Isztambulba került. Az enciklopédia azt is megemlíti, hogy Szulejmánnal együtt körülbelül hatszáz egyiptomi művész érkezett Isztambulba. Az angol Wikipédia azt jegyzi meg, hogy a 17. században Evliya Çelebi ezt a hagyományt még régebbre, I. Bajazid korára vezeti vissza, de a dokumentumok a 16. századtól kezdődnek. Az isztambuli előadás ekkor változott meg. Az enciklopédia szerint a mamelúk árnyékszínházak képei egyszínűek voltak és nem engedtek át a fénynek. Az oszmán művészek a 17. században a bőrözésben szerzett tudásuknak köszönhetően átlátszóvá tették ezeket a képeket, és mozgathatóvá tették őket a rögzítési pontoknál. A Karagöz nevet is ebben a században használták először. Tehát a ma a színpadon látható színes, mozgó figurák az oszmán mesterek munkái. Az előadás innen terjedt el az egész birodalomban. Az enciklopédia azt írja, hogy Karagöz Észak-Afrikában (Algéria, Tunézia, Egyiptom), valamint Romániában, Jugoszláviában, Szíriában, Libanonban, és később Görögországban is ismert A török Wikipédia szerint a piac 1728-1729-ben épült, és 82 üzletből állt. 1826 után a Direklerarası lett Isztambul legélénkebb piacává, egy népszerű kiránduló- és szórakozóhellyé. Az enciklopédia szerint itt mutatták be a hagyományos szórakoztató művészeteket, például a komikus darabokat, a mesélőket és a Karagöz előadásokat. Itt épültek az első színházi színpadok is. A Wikipédia azt is hozzáteszi, hogy a 19. században, különösen a ramadán hónapokban, itt tartottak Karagöz előadásokat, birkózóversenyeket és bűvészműsorokat. Ahogy a Beyoğlu lett Isztambul új szórakozási központja, a Direklerarası fokozatosan feledésbe merült. A Wikipédia szerint a piacot 1958-ban, a városrendezési munkák során nagyrészt lebontották, és mára csak egy kis része maradt meg. Ma, amikor a Şehzadebaşı Caddesi mentén sétálunk, elképzelni kell, hogy hol voltak ezek a fedett folyosók. A séta mégis jelentős. Amikor a Şehzade mecset előterétől a Vezneciler felé haladunk, tudjuk, hogy egykor a ramadán estéken éppen ezen a vonalon várták a tömegek, hogy kinyíljon a függöny a kávéházak előtt. A Vezneciler metróállomás egy kényelmes kiindulópont a sétához.

Egy isztambuli álmodó

Az egyik fontos művész, aki a Karagözöt a 20. századba vitte, egy isztambuli. A Anadolu Ajansı 2020-as beszámolója szerint Mehmet Muhiddin Sevilen, akit Hayali Küçük Ali néven ismertek, 1886-ban született Isztambulban. Hayali a Saraç Hüseyin mellett tanult, és első előadását 1900-ban, mindössze 14 évesen tartotta a Fatih kerületben, a Draman városrészben, a "Hımhımlı Mandıra" című darabbal. 1909-től az isztambuli postán dolgozott, de nem hagyta abba a Karagöz előadásokat. 1934-ben Ankarába költözött, és két évtizedig rádióadásokban mutatta be a Karagöz darabokat, ezzel népszerűsítve a művészetet az egész országban. 1974. december 7-én halt meg Ankarában. A beszámoló szerint a művei és hangfelvételei ma is meg vannak őrizve a központi archívumokban. A története azt is mutatja, hogyan él tovább a Karagöz. Egy mester, egy tanonc, előadások a városrészeken és a kávéházakban, majd egy új médium, a rádió. A UNESCO definíciója ma is hangsúlyozza ezt a folyamatosságot. A darabokat ma már nagyvárosokban, színházakban Holnap Isztambulban hol nézhető meg?

A Karagöz előadásoknak nincs állandó időbeosztása. A program évről évre, évszaktól évszakig változik. Az alábbiakban azok az intézmények szerepelnek, amelyek az utóbbi időben Karagöz előadásokat szerveztek. Látogatás előtt feltétlenül ellenőrizze a legfrissebb programokat.

  • Ráma dzán ünnepségek. Az Isztambuli Közművek Kulturális Rt. (İBB Kültür AŞ) 2026-os ráma dzán programjában, február 21. és március 14. között a Panorama 1453 Történelmi Múzeumban gyermekeknek szóló Karagöz előadás és mesemondás került bemutatásra. A részvétel ingyenes volt, és a Radar Türkiye alkalmazásban található QR-kóddal lehetett regisztrálni. Minden ráma dzán előtt kövesse a Kulturális Rt. bejelentéseit és a Radar Türkiye eseménylistáját.
  • Atatürk Kulturális Központ (AKM). Az AKM gyermekprogramjában 2026 januárjában egy Karagöz előadás került bemutatásra. Az előadásban a munkanélküli Karagöz és Hacivat szereplései központiak voltak, és a történethez további karakterek, mint például Beberuhi, Çelebi és Laz is csatlakoztak. Az eseményre jegy váltása szükséges volt. Hasonló előadások esetén tekintse meg az AKM aktuális programjának naptárát.
  • Bursa. Ha szeretné Karagözöt a szülővárosában megtekinteni, a Bursa-i Karagöz Múzeum rendszeresen tart előadásokat, ahogy azt a Kulturális Portál is tájékoztatja. Egy gyors komppal könnyen elérhető egy napos kirándulás keretében.

A figurákat közelről megtekinteni

Isztambul legjobb helye a figurákat közelről megtekinteni a Sultanahmet-i Török és Iszlám Művészeti Múzeum. A 2019-es múzeum bemutatóján a múzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy az etnográfiai részlegen olyan kollekciók találhatók, amelyek a 19. századi Isztambult mutatják be, többek között kávézókat, fürdőket, női ruházatot, palotai életet, kalligráfiát, Karagöz figurákat és a Kapalıçarşı piacot. Ugyanebben a bemutatóban Hidayet Gülen Karagöz kollekcióját is a látnivalók közé sorolták az etnográfiai részlegen. A bemutató alapján az etnográfiai részleg a divan részleg után, lépcsőn érhető el. A világított vitrinekben található figurákat közelről megtekintve látható, hogy a bőrt milyen vékonyra vágják, a faragások milyen aprólékosak, és a színek milyen élénkek a fény hatására. Mivel a kiállítási anyag idővel változhat, javasoljuk, hogy látogatás előtt érdeklődjön a múzeumban, hogy a figurák még mindig ki vannak A gyermek, aki tudja, hogy Hacivat díszesen beszél, a Karagöz pedig félreérti őt, gyorsabban felfogja a vicceket. – Figyeljen a helyi dialektusokra és a szóviccekre. A humor nagy része a szavakban rejlik. Ha vendégei még nem beszélik jól a török nyelvet, érdemes előre röviden összefoglalni a történetet. – Ne hagyja ki a befejezést, ahol Karagöz kéri, hogy megbocsátják a hibáit. A függöny lehúzása előtt ne keljen fel, ez a hagyománynak tett legkisebb tisztelet. – Karagöz nyomait a mozi világában is találhatja. A Wikipédia angol oldalán azt írják, hogy a török komédiák gyökerei a hagyományos előadóművészetekhez, például a mesemondókhoz, a színházi előadásokhoz és a Karagöz és Hacivat előadásokhoz vezethetők vissza.

Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást