A lovaspályától a lovasudvarig: Isztambul történelmi központjának három korszaka.
A Sultanahmet térben sétálva a legtöbb látogató a környező hatalmas építményekre tekint. Pedig maga a tér is egy építmény.
Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

A Sultanahmet térben sétálva a legtöbb látogató a környező nagyszerű építményekre tekint. Pedig a tér maga is egy építmény. A ma parkként és sétányként használt, hosszú terület először egy versenypálya, majd egy fesztiválterület, végül pedig egy városi tér volt. Ez a cikk arról szól, hogy a három korszak nyomait hol találhatjuk meg a téren. A közeli látnivalókról, mint például az Hagia Sophia, a Yerebatan ciszternéről és a Hatpilar térről csak említést teszünk, mivel ezeket más cikkekben tárgyaljuk.
**Egy versenypálya nyomában: A hippodrom alapítása**
A bizánci korban ezt a területet Hippodromosnak hívták. A Türkiye Diyanet Vakfı (TDV) Iszlám Enciklopédiájának szerint a területet autóversenyek lebonyolítására tervezték, és építését a római császár, Septimius Severus (193-211) uralkodása alatt kezdték. A "spina"-ra, a pálya közepén lévő falra az birodalom különböző részeiből származó szobrokat és emlékoszlopokat állítottak. A TDV szerint a leghíresebbek az Egyiptomból származó obeliszk és a Delfiből származó Kanyargó Oszlop voltak. A hippodrom a város találkozóhelye és szórakozási központja volt, és az autóversenyek a lakosság számára fontos események voltak. Az idő múlásával ez a nagyszerű építmény elhasználódott. Amikor az oszmánok elfoglalták a várost, a terület nem volt üres, de elvesztette eredeti funkcióját. A TDV szerint a török hódítás előtt készült metszetek a hippodromot a déli végén és a közepén található emlékművek kivételével romos állapotban ábrázolták. Ma a hippodrom kerek déli végéről beszélünk, de ez a terület nem a látogatás középpontja. A valódi nyomok a tér közepén található három emlékműben és az Ibrahim Paşa palota íves alapjaiban találhatók.
**Mit láthatunk a téren ma?**
A tér közepén három emlékmű található. A Theodosius obeliszket a TDV szerint Egyiptomból hozták. A Kanyargó Oszlop, amely ma csak alsó része látható, Delfiből származik. A harmadik emlékmű, a Kőből épült Obeliszk, ugyanazon a tengelyen található. A Kulturális és Turizmus Minisztériumának muze.gov.tr oldala a hippodrom kötelező látnivalói közé sorolja a Német Kútat, a Theodosius obeliszket és a Kanyargó Oszlopot. A Német Kútat a TDV szerint 1901-ben építették, és a térhez később épült építmények közé tartozik. A tér keleti oldalán található a Sultanahmet mecsete, amelyet a TDV szerint 1617-ben fejeztek be. Az ismert esküvők közül az egyik a kanuni szultán szulejmán nagykancellárának, ibrahim pashának 1524-ben tartott esküvője volt. A TDV szerint ezen az esküvőn lovasversenyeket, birkózásokat, kötélen való járást, zsíros oszlopra mászást és bohócokat tartottak, és az esküvő tizenöt napon, tizenöt éjszakán át tartott. Szulejmán trónörököseit is itt tartották a körülmetélési ünnepségeket, például 1530-ban. A TDV a 1582-es, trónörökös mehmed körülmetélési ünnepségét az oszmán udvar legpompább esküvőjeként említi, és azt írja, hogy ez ötvenkét napon, ötvenkét éjszakán át tartott. Ezen az esküvőn különösen feltűntek a mesterek felvonulásai. A "Surname" miniatúrái a kis kerekekkel ellátott üzleteket ábrázolják, ahol a mesterek dolgoztak, valamint a vándorbányákat, ahol a fürdőzőket mosták. A tér a mindennapi élettől sem volt elszigetelve. A TDV, a 18. századi szerzőkre hivatkozva, azt állítja, hogy bizonyos napokon lovasversenyeket rendeztek itt, máskor pedig lovakat árultak. Cevdet pasha szerint 1777-ben egy indiai elefántot is bemutattak a népnek. A tér sokoldalú jellege segíthet elképzelni a mai parkok és sétányok mögött rejlő zsúfoltságot. Az ibrahim pasha palotája a tér nyugati részén található.
A tér nyugati részén emelkedik az ibrahim pasha palotája. A muze.gov.tr szerint ez a civil építmény a lovaspálya régi lépcsőinek felső részén áll. Szulejmán nagyszultán 1520-ban restauráltatta, és ajándékba adta veje és nagykancellárának, ibrahim pashának. A források eltérnek az épület történetével kapcsolatban. Ugyanez az oldal azt állítja, hogy a története a 16. századig nyúlik vissza, míg a kormányzói oldal azt állítja, hogy az épület a 15. század végén épült, majd szulejmán idejében restaurálták, és ibrahim pasha számára nagykancellári palotaként adták. Ezért pontosabb azt mondani, hogy a "források szerint a 16. század elején". Az épület ívekkel rendelkezik, és három oldalról egy teraszt ölel körül. A muze.gov.tr szerint a múzeum első részébe a teraszról lehet feljutni lépcsőkkel. Ugyanez az oldal azt is kiemeli, hogy ez az egyetlen civil palota, amely a szultáni paloták mellett a mai napig fennmaradt. A TDV azt írja, hogy a palota ibrahim pasha kivégzése után különböző célokra használták A TDV szerint az egykori kereskedelmi iskola egy része ma a Marmara Egyetem rektori épületét képezi. Az 1901-ben épült Német Kút is az egykori Atmeydan térhez tartozik. Így a téren három különböző korszak emlékei találhatók egymás mellett: bizánci kori emlékek, oszmán kori palota, valamint 19. századi épületek és a kút. A muze.gov.tr szerint a park tavasszal, a nárciszok virágzásakor különösen színes. Ha áprilisban látogat el, ne feledje ezt, mert az emlékek és a virágágyások együtt gyönyörű látványt nyújtanak. A parkban sétálva, a padokon ülve, a különböző szögekből látható emlékek segítenek jobban megérteni a tér hosszúságát.
**Az Etnográfiai Termekben: Régi Isztambul**
Amikor belép az İbrahim Paşa palotájába, a Török és Iszlám Művészeti Múzeum fogadja. Ebben a cikkben csak az épületre, a térrel való kapcsolatára és az etnográfiai részlegre összpontosítunk. A muze.gov.tr szerint a múzeum az első olyan intézmény az országban, amely átfogóan mutatja be a török-iszlám művészeti örökséget. A szőnyegkiállítás alatti szinten található etnográfiai gyűjtemény a közelmúlt századaiban élt törökök mindennapi életét tükrözi. Az Isztambuli Kormányzat oldalán található információk szerint az etnográfiai részleg júniusban nyílt, és egy állandó kiállítás, amely a 19. századi Isztambult mutatja be, és amely életképeket is tartalmaz. Ugyanazon az oldalon azt is írják, hogy ebben a részlegben 320 eredeti tárgy kerül először kiállításra. A témák közé tartozik a kávé, a fürdők, a női ruházat, a palotai élet, a kalligráfia, a Karagöz (árnyékszínház) és a Kapalıçarşı (fedett piac). A kormányzat a "İstanbul Manzara-i Umumiyesi" felirattal ellátott Hereke szőnyeget és Hidayet Gülen Karagöz gyűjteményét említi a látnivalók között. Az etnográfiai részleghez lépcsőn lehet lejutni. A múzeum bejáratánál egy terület található, ahol megtekinthetők a Hipodrom maradványai, és fényképeket is készíthet. A muze.gov.tr azt is feltünteti, hogy a múzeumban hangos kalauz szolgáltatás áll rendelkezésre. A múzeum címe: At Meydanı Sokak. A nyitvatartási időkre, a záró napokra és a belépési díjakra vonatkozó információkért látogasson el a muze.gov.tr oldalra.
**Sétaútvonal és a Környék**
A térre a Sultanahmet megállóval érkezhet a villamosjárattal. A sétát az İbrahim Paşa palotájának bejáratánál található Hip A térre nem vezet forgalom, és széles sétányok találhatók rajta, így kellemes a sétálás, de a forgalmas időszakokban nehéz lehet a szobrok körül időzni.
Források:
- Kulturális és Turizmus Minisztériuma, Török és Iszlám Művészeti Múzeum: https://muze.gov.tr/muze-detay?SectionId=TIE01&DistId=TIE
- A Török Köztársaság Isztambuli Kormányzatának honlapja, Isztanbul Múzeumai – Török és Iszlám Művészeti Múzeum: https://istanbul.gov.tr/istanbulun-muzeleri-turk-ve-islam-eserleri-muzesi
- TDV Iszlám Enciklopédiája, Atmejdan: https://islamansiklopedisi.org.tr/atmeydani
- Wikipédia, Szultánahmet tér: https://tr.wikipedia.org/wiki/Sultanahmet_Meydan%C4%B1
- Wikipédia, Konstantinápoly hippodrome: https://en.wikipedia.org/wiki/Hippodrome_of_Constantinople
Hozzászólások
Írd meg az első hozzászólást
