Gölyazı: Egy ősi város, egy tó és a madarak.
Gölyazı egy városrész Bursa városában, a Nilüfer kerületben, az Uluabat-tó partján található. Ugyanakkor egy ősi város helyén épült. Ez a szöveg Gölyazı két rétegét mutatja be.
Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Gölyazı, Bursa városának Nilüfer kerületében található egy település, amely az Uluabat-tó partján fekszik. Ugyanakkor egy ősi város helyén épült. Ez a szöveg Gölyazíról két szempontból beszél: az egyik a város múltja, amely az Apollonia ad Rhyndacum néven ismert ősi település, a másik pedig a tó és a környező vizes élőhely.
**Gölyazí látogatása előtt:**
A Nilüfer önkormányzatának weboldala szerint Gölyazí Bursa és Izmir közötti autópályától körülbelül 7 kilométerre délre található, és egy olyan település, amely egy ősi város, az Apollonia ad Rhyndacum helyén épült. A Bursa Metropolitan Önkormányzat turisztikai portálja az Uluabat-tót Bursa városától 30 kilométerre mutatja. A közlekedési lehetőségek és menetrendek idővel változhatnak, ezért a legfrissebb információkat a hivatalos weboldalakon érdemes ellenőrizni. Gölyazí egy kis település, amely gyalogosan is jól bejárható. A látogatás előtt érdemes tájékozódni az ásatások állapotáról a Nilüfer önkormányzatánál vagy a Bursa Múzeumigazgatóságánál. Mivel az ásatások folyamatosan zajlanak, a terület rendezése változhat. Ezért ne feltételezzük, hogy a területre szabadon lehet belépni. A tó és a környező terület egész évben látogatható, de a madárnézés szempontjából a szezon jelentős szerepet játszik.
**Az Apollonia ad Rhyndacum története:**
Az Uludağ Egyetem Régészeti Karának weboldala szerint az ősi írásos források nem tartalmaznak információt a város alapításának időpontjáról. A városban talált érmék és feliratok adnak bizonyos képet. Az oldal azt állítja, hogy a város valószínűleg Miletosz gyarmosaként jött létre. Ezt egy i.e. 2. század közepére datált mileteiai dokumentumra alapozzák. A város i.e. 218 és 188 között valószínűleg a pergamoniak uralma alatt állt. Az i.e. 156-154-es háború után valószínűleg véglegesen a pergamoni uralom alá került. A városnév eredetével kapcsolatban két magyarázat létezik. A Nilüfer önkormányzatának weboldala szerint az egyik szerint a város nevét II. Attalos pergamoni király adta, anyja, Apollónisz emlékére, a másik pedig arra utal, hogy a korai lakosok a isten Apollónak adták a nevet. Az ásatások oldalán is szerepel, hogy Apollón, a város védőistenének szerepe befolyásolta a név választását. Mivel Anatóliában más városok is viseltek ugyanezt a nevet, a Rhyndakos patak nevére hivatkozva nevezték el Apollonia ad Rhyndacum. Az ásatások oldalán szerepel, hogy Attalos a halott anyját Pergamónban egy nagy szentélyben temette A város politikai határai is bonyolítják helyzetét. Az ásatásokkal kapcsolatos információk szerint i.e. 183-ban a rómaiak elfoglalták a várost II. Eumenes-től, majd I. Prusias bithyniai királynak adták, így Apollonia a Pergamon és Bithynia közötti határvonalat jelző város lett. Ugyanazon az oldalon azt is feltüntetik, hogy Plinius szerint a város a Róma és Bithynia provincia határán található. Apollonia a Nílüfer folyó déli részén, az Ázsia provincia területén helyezkedik el. Az oldalon azt is írják, hogy a város a római korban Edremitben található egy igazságügyi központ egyik tagja volt, majd egy időben Küzikoshoz tartozott. Az ásatásokkal kapcsolatos információk szerint i.e. 1. századtól kezdve a városban gazdagodás figyelhető meg, melyet a rákkereskedelem fejlődése és az Apollónak szentelt terület szerepe is elősegített. A Római Birodalom idején a város egyben kikötő is volt. A kapcsolat a Márvány-tengerrel közvetlenül Rhyndakoson keresztül valósult meg. Az oldalon azt is feltüntetik, hogy egy Efeszelben található felirat alapján a városban egy olyan tisztviselő tartózkodott, aki az uralkodó nevében adókat gyűjtött a kikötőben. Ugyanazon az oldalon, a városban található két felirat alapján azt is feltüntetik, hogy a császár Hadrianus 124-ben, a Mysia tartományba tett utazása során, Küzikos felé tartva, megállt Apolloniában. Az oldalon azt is írják, hogy Hadrianus a környéket sújtó nagy földrengés után jelentős pénzügyi támogatást nyújtott a városoknak, és ettől a dátumtól kezdődően új építési tevékenységek indultak. A városfalon található egy felirat, melyen Hadrianusról mint "mentő" és "alapító" említik.
A Különböző Szigetek és az Apolló-templom
A Nilüfer önkormányzatának oldalán található információk szerint az Apolló-templom a szárazföldtől körülbelül 1 kilométerre található, egy szigeten. A templom tervezéséről szóló legfontosabb forrás a városban veretett római korabeli érmék. Az oldalon azt feltüntetik, hogy az érmék hátoldalán az Apolló Sauroktonos néven ismert kultuszszobor és egy ion oszlopokkal díszített templom látható. Ugyanazon az oldalon azt is hozzáteszik, hogy a templommal és a szent hellyel kapcsolatban a francia utazók, Le Bas és Reinach rajzai kivételével más dokumentum nem maradt fenn. A szigeten található területet egy "temenos" nevű fallal vették körül. A temenos falának építését valószínűleg a hellenisztikus korban kezdték. A területre nyugatról egy félköríves, lépcsős bejárattal lehet jutni. A fal első része hatalmas, A színház, a stadion és más városi építmények ugyanolyan anyagból, azaz a tó környékén található mészkőből épültek. Ezt a tényt is ebben a cikkben találja. A cikk nem tér ki részletesen az építmények tervezésére és építési dátumaira, ezeket a hivatalos forrásokból tudhatja meg. A látogatás során a legfontosabb, hogy a félszigeten sétálva figyeljen a hasonló mészkő használatára. A különböző építményeken megjelenő ugyanaz a mészkő segít megérteni, hogyan épült fel a város a tó partján.
**A feltárásokról**
A Uludağ Egyetem feltárásokról szóló oldalán található információk szerint az Apollonia ad Rhyndacum ásatásokat a Bursa Múzeumigazgatósága, a Uludağ Egyetem Régészeti Tanszéke és a Nilüfer önkormányzata közösen végzik. A projekt 2016-ban kezdődött a Kız Adası (Lány-sziget) és a temető feltárásával, majd 2017-től a Gölyazí különböző pontjain, például a Kybele szentélyében folytatódott. A "Kazı" kifejezés a cikkben a feltárási program nevére utal, és nem egy külön archeológiai munkálatra. A Nilüfer önkormányzat oldalán szerepel, hogy 2015 novemberében az önkormányzat és a Kultúra és Turizmus Minisztériumának Kulturális Örökségek és Múzeumok Főigazgatósága aláírt egy 5 évre szóló együttműködési megállapodást a feltárási és környezetrendezési munkák támogatására. Az oldal szerint a temető és a szentély feltárásai jelenleg is zajlanak. A feltárások során a terület rendezése és a látogathatóság változhat. Tervezze meg Gölyazí látogatását, figyelembe véve ezeket a tényezőket.
**Az Uluabat-tó és a vizes élőhelyek**
A Bursa Városközpontjának turisztikai portálja szerint az Uluabat-tó 24 kilométer hosszú és 10 kilométer széles. Más néven Apolyont néven is ismert. A tó 11 szigetet tartalmaz, köztük a Halil Bey szigetet, és 21 különböző halfajnak ad otthont. A portál szerint a tó fontos pihenőhely a vonuló madarak számára, például a kis bukó, a szemes pelikán és a túzok. A Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium 2. Igazgatósága szerint a Karacabey, Nilüfer és Mustafakemalpaşa körzetében található 48.037,01 hektáros vizes élőhelyből 19.900 hektár került védelmi státuszba 1998. április 15-én a Ramsar-egyezmény keretében. Közelítve a tóhoz, ne feledje ezt a védelmi státuszt, és ennek megfelelően viselkedjen a madarak és a part felé.
**Praktikus információk a séta és a hajókirándulásról Források:
- Nilüfer Önkormányzat, Nyári Otthonok, Gölyazı: https://yazievleri.nilufer.bel.tr/tr/yararli-bilgiler/golyazi-40
- Uludağ Egyetem, Régészet Tanszék, Apollonia ad Rhyndacum, Ókori Város: http://arkeoloji.uludag.edu.tr/apollonia/antikkent.html
- Uludağ Egyetem, Régészet Tanszék, Apollonia ad Rhyndacum, Kutatások: http://arkeoloji.uludag.edu.tr/apollonia/calismalar.html
- Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium, 2. Régió Igazgatósága, Uluabat-tó vizes élőhelye: https://bolge2.tarimorman.gov.tr/Menu/168/Bursa-Ulubat-Golu-Sulak-Alani
- Bursa Városközponti Önkormányzat, Utazási portál, Uluabat-tó: https://rota.bursa.com.tr/en/mekanlar/uluabat-golu-105
Hozzászólások
Írd meg az első hozzászólást
