Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye

Isztambul Evliya Çelebi szemszögéből.

Evliya Çelebi egy utazó volt, aki a 17. században több mint negyven évig járta az Oszmán Birodalom területeit és a szomszédos országokat, és élményeit egy tíz kötetből álló utazási naplóban rögzítette.

Radar TürkiyeRadar Türkiye24 Eylül 202632
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Isztambul Evliya Çelebi szemszögéből.

Evliya Çelebi, a 17. században az Oszmán Birodalom és a szomszédos országokat évtizedekig bejárt utazó, aki élményeit egy tíz kötetből álló utazási leírásban rögzítette. A UNESCO Török Nemzeti Bizottsága szerint a mű 45 országot és 257 várost említ, és széleskörű információkat nyújt a városok adminisztratív felépítésétől kezdve az építészetén át a piaci termékekig, egészen az emberek beszédmódjáig. Az ezen monumentális mű első kötete azonban egyetlen városra összpontosít: Isztambulra, ahol Evliya született és ahol munkássága elkezdődött. Ez a szöveg úgy készült, mintha Evliyát egy kalauzként vennénk magunkkal. Először összefoglaljuk, ki volt ő, és mit ír az utazási leírásának isztambuli kötete. Ezután megvizsgáljuk, mely helyeket látogathatunk meg ma, amelyekről ő írt, és mit kell figyelembe vennünk, amikor Evliyát olvassuk. A hosszú idézetek helyett megbízható forrásokra támaszkodunk, amelyek Evliyáról szólnak.

**Egy Unkapaní-ban született gyermek**

A TDV Iszlám Enciklopédiájának információi szerint Evliya Çelebi 1611. március 25-én született Isztambulban, az Unkapaní nevű helyen. A pontos és teljes neve nem ismert; a "Evliya" nevet valószínűleg Imám Evliya Mehmed Efendi tanárától kapta. Apja, Derviş Mehmed Zılli, a palota ékszerésze volt. Evliya azt írja, hogy apja a Süleymán-mecsét kapu- és ablakdíszeit készítette. A család eredetileg Kütahyából származott, és a hódítás után költözött Isztambulba. Evliya elbeszélése szerint az őseik, Yavuz Er, egy száz üzletet és Evliya születési házát is építtették az Unkapaníban. Tehát az Unkapaní Evliyának nemcsak születési hely, hanem a család számára a városba való gyökerezés helyszíne is volt.

Evliya jó oktatást kapott. A TDV szerint a Şeyhülislam Hamid Efendi medreszéjében körülbelül hét évig tanult, ahol a tanárától megtanulta a Koránból, és apjától a kalligráfiát. Szép hangja miatt zenetanulásra is járt. Később a palotába került, és az Enderunban folytatta tanulmányait. A török Wikipédia szerint az Ayasofya-mecsétben a Korán olvasása során hívta fel IV. Murad figyelmét. Evliya saját szavai szerint gyakran megjelenik a szultán előtt, és szellemes megjegyzéseivel szórakoztatja. Négy év után az Enderunból lovasként távozott.

**Egy álom az Ahi Çelebi-mecsétben**

Evliya utazásainak okát egy álom A török Wikipédia szerint az Eminönü városrészben található, a Zindan Han közelében. Más néven Kanlıfırın Mecidi és Yemişçiler Camii néven is ismert. A mecset 1539-ben és 1653-ban kétszer leégett, hosszú ideig romokban állt, majd az 1990-es években felújították és újra megnyitották. Egy kis, egy kupolás építmény, amely kőből és téglából készült, és a bejáratához lépcsőn lehet feljutni.

Evliya utazásainak összefoglalása egyetlen bekezdésben nehéz, de a fő vonal a következő: A TDV Iszlám Enciklopédia szerint az 1640-es évek elején Törökország északi részébe, valamint a Krímbe utazott, részt vett az Azak expedícióban. Az ezt követő években Erzurumot, Azerbajdzsánt és Grúziát, majd Szíriát, Anatólia számos városát járt. Hosszú évekig a rokona, Melek Ahmed Paşa társaságában töltötte az időt a Balkánon és Kelet-Anatóliában. 1663-ban részt vett az osztrák expedícióban, és egy nagyköveti küldöttséggel Bécsbe utazott. 1671-ben elhagyta Isztambult a zarándoklatra. Törökország nyugati és déli részét, az Égei-szigeteket, Szíriát beutatta, majd Mekkában érkezett meg; ezután Egyiptomba utazott, és a Szudán és Etiópia területét járt be. A "Seyahatname" (utazásleírás) tizedik és utolsó kötete teljesen Egyiptomra és annak környékére összpontosít. Mivel a tizedik kötet hirtelen véget ér, feltételezhető, hogy Evliya befejezetlenül halt meg. A halála helye és időpontja nem ismert pontosan; a TDV Iszlám Enciklopédia 1682 és 1684 közötti időpontokat említi, valamint azt, hogy egyesek szerint a sírja Isztambulban található. A mű köteteinek felépítése a következő:

  • Az első kötet: Isztambul és környéke.
  • A második kötet: Bursa, a Fekete-tenger partja, a Kaukázus és a Krétasziget.
  • A harmadik és negyedik kötet: Szíria, Rómelia, Kelet-Anatólia és Irán.
  • Az ötödik és nyolcadik kötet: a Balkán, Közép-Európa, Bécs, a Krím és a Krétasziget.
  • A kilencedik kötet: a zarándoklat, a tizedik kötet: Egyiptom.

Miért az első kötet Isztamulról?

A TDV Iszlám Enciklopédia egyértelműen állítja, hogy a "Seyahatname" első kötete Isztambulra összpontosít. Az Isztambuli Nagy Történelem projekt egyik cikkében is szere A török Wikipédia azt állítja, hogy Marianna Yerasimos, az oszmán konyhájának kutatója, azt állapította meg, hogy a "Seyahatname" című műben 44 piláf, 40 leves és közel 50 különböző kenyérfajtáról van szó. Evliya városát ezért nem egy emlékművek listájának, hanem egy élénk városnak kell tekinteni. A szerző részletesen beszámol az isztambuli kézművesekről. A TDV Iszlám Enciklopédia "kézművesek" című szócikke azt írja, hogy Evliya a 17. századi isztambuli kézműves céheket felsorolja, és a "Seyahatname" első kötetének ebben a részében hivatkozik erre. Arif Bilgin történész a "Nagy isztambuli történelem" című projektben publikált cikkében kiválasztotta Evliya feljegyzéseiből kizárólag az élelmiszeripari kézműveseket, és táblázatot készített. A táblázatból néhány példa jól mutatja, hogy Evliya hogyan látta a várost.

  • Evliya szerint Isztambulban 70 boltban 300 ember készített és adott el simit (török kifli).
  • A 500 joghurtboltból 100 volt Eyüpben. A Sütlüce, Kasımpaşa, Ortaköy, Kanlıca és Üsküdar joghurtjai voltak híresek.
  • Az Unkapaniban volt egy tisztviselő, aki az őrlésért felelt, és egy malomtulajdonosok csoportja. A szultán halászati tisztviselője pedig az Unkapanin kívül, a régi halpiacon, a parton volt.
  • A Tahtakalében található őrlőműben az isztambuli bíróság területén eladott kávé teljes mennyisége őrölve volt. Evliya itt 100 malmot és három kemencét említ.
  • A Yemiş İskelesi közelében állt egy állami zöldségraktár, és a szőlőmalomtulajdonosok vállalkozásai az Ahi Çelebi Camii utcában voltak.
  • A listában szerepelt egy halászcsoport is, amely a Kağıthane mocsárjában horgászott, a fazekaikat a vízbe akasztva, és sziklahalakat fogott.

Bilgin hangsúlyozza, hogy bár Evliya által megadott bolt- és dolgozószámok ellenőrzést igényelnek, de információt adnak az ágazat méretéről. Evliya olvasásakor mindig tartsuk ezt a figyelmeztetést szem előtt.
A kézművesek felvonulása
Az oszmán Isztambulban gyakran tartottak felvonulásokat, amelyek során a kézművesek pompás körmenetben vonultak át a városban. A TDV Iszlám Enciklopédia "katonai" című szócikke szerint, amikor a hadsereghez csatlakozó kézművesek, a "hadjárat felvonulása" néven ismert ünnepség keretében hagyták el Iszt Aziz Evliya, a TDV Iszlám Enciklopédiában, gyakran túlzó történeteket mesél, a leírásait színesebbé téve, néha kitalált eseményeket állítva, és gyakran tartalmaz olyan történeteket, amelyek túlmérik a valóságot, hogy felkeltsék az olvasó figyelmét. Ugyanakkor az enciklopédia azt is megemlíti, hogy stílusa egyszerű és közvetlen, mintha beszélne, és különös figyelmet fordít arra, hogy a látogatott helyek lakosságának beszédmódját tükrözze. Evliya humoros is volt: az általában látogatott helyeken rövid üzeneteket hagyott a falakon, amelyekben a Fatih szúrát kérték. Négy példa Isztambulból jól illusztrálja ezt a stílust.

* **Hezarfen Ahmed Çelebi:** A TDV szerint az erről szóló információk kizárólag a "Seyahatname"-ben találhatók. Evliya azt írja, hogy Hezarfen a Galata tornyából indult, a szélben repülve, és Üsküdarban, a Doğancılar térén landolt. A TDV megjegyzi, hogy ez a távolság nem repülhető meg kizárólag a karerővel, de egy egyszerű siklóval lehetséges lenne.
* **Lagari Hasan Çelebi:** A TDV ezt a személyt egy olyan művészként írja le, aki a IV. Murad uralkodása alatt, puskaporral töltött rakétákkal repült. A török Wikipédia szerint ez a történet szintén a "Seyahatname"-ben található: Lagari a Sarayburnu-ban, a szultán előtt egy rakétával emelkedett a levegőbe, majd a Sinan Paşa palotája előtt landolt a tengerben.
* **Kútak:** Evliya szerint a szultánok által használt kútból a szultánok a város 9999 kútjából vizet vettek. Az ilyen kerek és túlzó számok gyakran előfordulnak Evliyában.
* **Kurşunlu kamra:** Evliya a Galata-i Kurşunlu kamrát az Umayyad-kalifátus egyik uralkodójához, Ömer b. Abdülaziszhez köti. A török Wikipédia és a TDV szerint a szerkezet a bizánci korból származik, és a Galata erődítésének része volt, a Haliç bejáratánál. Ma a Yeraltı Camii néven ismert.

Evliya számjai és legendái nem teszik értéktelené a megfigyeléseit. Sőt, egy ritka dokumentum, amely bemutatja, hogy egy adott épülethez milyen történetek fűződnek, és hogyan emlékeznek rá a helyiek. Egy jó olvasó Evliyát más forrásokkal együtt tanulmányozza.

**Evliya nyomában: Isztambul partján**

A legmegfelelőbb hely, hogy kövessük Evliya útját, az a Haliç partja, amely a születési helyét, Unkapanıt, és az álmait, a Yemiş İ Galata-tól Eyüp-ig

A Haliç túloldalán két történet várja Önöket, amelyekhez kapcsolódik Evliya. Az első a Galata torony. A Kultúra és Turizmus Minisztérium szerint a tornyot a genovaiak építették a 14. század közepén, a Galata erőd része volt. Az oszmán időszakban egy ideig börtönként szolgált, majd tűzfigyelő toronyként. 2020-ban a Vakıflar Általános Igazgatósága felújította, és ma múzeumként látogatható. A torony tetejéről, miközben Üsküdar felé néz, saját szemével mérheti meg a Hezarfen történetéhez kapcsolódó távolságot. A minisztérium weboldala szerint 18 év alattiak csak a szüleikkel látogathatják a tornyot; a nyitvatartási időket és a jegyárakat a hivatalos oldalon találják meg. A második megálló a Karaköy kompkikötő közelében található Földalatti Mecsét. Evliya "ólommal borított kamra" néven említette ezt az építményt, amely valaha gabonatárolóként szolgált. A török Wikipédia szerint az építményt a 18. században mecsétté alakították át. Az alacsony boltívek alatt, Evliya legendájával és az építmény bizánci múltjával való foglalkozás remek olvasmányélményt nyújt. Ez is egy aktív mecset, ezért a látogatáskor a megfelelő öltözéket kell viselni, és a környezetben csendet kell tartani. Eyüp különleges helyet foglal el Evliya életében. A TDV Iszlám Enciklopédiájának információi szerint Evliya a Mekka felé való zarándoklati döntését egy álomhoz köti, amelyet a Kadir éjszakáján, az Eyüp Sultan mauzóma látogatása után tapasztalt, és 1671 májusában elhagyta Isztambult. Arif Bilgin táblázata szerint Evliya azt is megírta, hogy Isztambulban található joghurtboltok egyötödét Eyüp-ben találhatók. Ma, amikor az Eyüp Sultan mecsetet látogatja, tartsa be a fent említett szabályokat: látogasson el a imaidőkön kívül, viseljen megfelelő ruházatot, és legyen csendes a mauzóma körül.

A "Seyahatname" kéziratai és a UNESCO

A "Seyahatname" eredeti kéziratai Isztambulban találhatók. A TDV Iszlám Enciklopédiájának adatai szerint a legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy az eredeti kéziratok a Topkapı Palota Múzeumának könyvtárában találhatók, az első és második kötet pedig a Bağdat Köşkü gyűjteményében található. A UNESCO Török Nemzeti Bizottságának információi szerint a kéziratok a Topkapı Palota Múzeumának könyvtárában és a Süleymaniye Kéziratgyűjteményében találhatók, és a "Seyahatname" 2013-ban felkerült a - Délelőtt, az Unkapanı és a Zöld-fok (Haliç) partján. Sétáljon a parton Eminönü felé, Evliya születési helyének környékén.

  • Délután, a Yemiş İskelesi (gyümölcs-dokk) és az Ahi Çelebi mecset, majd a Tahtakale utcái.
  • Később, a Gülhane-ben található Alay Köşkü (parádé palota). A palota előtt nézzen a utcára, ahol a katonai alakulatok vonultak.
  • A nap végén, keljen át a Galata-hidon, majd látogasson el a Karaköy-i Földalatti Mecsethez, ahonnan felmászhat a Galata toronyba.

Ha azon gondolkodik, hol kezdje az olvasást, a mű első kötetének a modern török nyelvre lefordított kiadása jó kiindulópont. Angolul olvasó barátaid számára a Wikipédia két lehetőséget kínál: Joseph von Hammer-Purgstall 1834-ben megjelent fordítása, amely az első két kötetet tartalmazza, valamint Robert Dankoff és Sooyong Kim 2010-es fordítása, amely a tíz kötetből válogatott anyagot tartalmaz. Hammer nyelve kissé elavult, a válogatás könnyebben olvasható kezdők számára. Vigyen magával a "Seyahatname" első kötetéből néhány oldalt, vagy egy róla szóló könyvet, és minden megállóhelyen nézze meg, mit ír az adott helyről. Amikor Evliya túlzásait mosollyal fogadja, és megfigyeléseit figyelmesen olvassa, rájön, hogy a négy évszázaddal ezelőtti Isztambul és a mai város közötti távolság rövidebb, mint gondolta.

Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást