Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye

Az Ergene folyó hídjai, Babaeskitől Lüleburgazig.

Isztambulból Edirne irányába vezető régi út Kırklareli városát érintő szakaszán, néhány kilométerenként három nagyméretű kőhíd található.

Radar TürkiyeRadar Türkiye25 Ekim 2026
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Az Ergene folyó hídjai, Babaeskitől Lüleburgazig.

Isztambulból Edirnébe vezető régi út Kırklareli közelében található szakaszán három nagyméretű kőhíd található, néhány kilométeres távolságban egymástól. Ezek a hidak a Lüleburgaz-patak, az Ergene folyó és a Babaeski-patak felett ívelnek, és mára is használják őket járművek és gyalogosok számára. Ez a szöveg nem azt mutatja be, hogy ezek a hidak hogyan épültek, hanem inkább azt, hogy miért épültek oda: a Balkánra vezető katonai és kereskedelmi útvonal, az úton épült szálláshelyek, a kőív szerkezeti megoldása, valamint az, hogy miért volt szükség az Ergene medencéjében ilyen hidakra. Végül pedig javaslatokat teszünk arra, hogyan lehet egy nap alatt meglátogatni mindhárom hidat. A Belgrádból Isztambulba vezető út

A hidak története az úttal kezdődik. A római korban Via Militaris néven ismert útvonal kötötte össze Belgrádot Nis, Szófiát, Filipét és Edirnét Isztammbullal. A Wikipédia szerint ez az út az 1. században épült, és 924 kilométer hosszú volt Belgrád és Isztambul között. Az oszmánok a balkáni hadjárataik során használt három fő útvonal közül a középsőt építették erre a régi útvonalra. A TDV Iszlám Enciklopédia a Lüleburgaz szócikkében azt állítja, hogy a város a Belgrád, Szófia, Edirne és Isztambul közötti kereskedelmi útvonal egyik fontos állomáshelye volt. Tehát a mai D-100 autópálya alatt egy olyan útvonal húzódik, amelyen évszázadokon keresztül katonák, kereskedők és üzenetküldők haladtak. Ez az út nem egyenes, sík vidéken halad. A Trakia északi részén található Yıldız-hegységből számos patak ered, és dél felé folyik, majd az Ergene folyóba torkollik. Az utazó minden néhány óránként találkozik vízzel, és az esős évszakban ezek a vizek elárasztják a területet. Nehéz volt egy nagy hadsereg vagy egy teherautó számára, hogy folyamatosan haladjon, ha nem volt átkelőhely. A Kırklareli kormányzatának történelmi építményekről szóló oldala pontosan így fogalmazza meg a Lüleburgaz híd építésének célját: a kereskedelmi és postai útvonalakon a vizek átkelésének biztosítása, valamint a 16. században hadjáratba induló hadsereg ellátása. A menzilek és Sokullu Lüleburgazban

Az oszmán úthálózat része volt, hogy az úton bizonyos időközönként szálláshelyeket építsenek. A TDV Iszlám Enciklopédia "karavánszaraj" című szócikkében azt állítja, hogy az oszmán állam fontosnak tartotta a menzilek építését, hogy lakossággá vál Sinan, a híres építészek és a sürgősen épített hidak

A Kırklareli kormányzati hivatal tájékoztatása szerint, a hadjáratra induló hadseregben egy építészeti vezető által kiválasztott különleges építőmérnök irányítása alatt százak dolgoztak. Ez a csapat építette a hadsereg útvonalán található építményeket és hidakat; egyes hidakat sürgősen fából építették. A Türk Islam Enciklopedija (TDV) híd címszava mutatja be ennek a gyakorlatnak a leghíresebb példáját: II. Szulejmán 1538-as Karaboğdan hadjárata során Mimar Sinan fából épített hidat készített, hogy a hadsereg átkelhessen a Prut folyón, ami nagy elismerést kapott, és szerepet játszott abban, hogy őt nevezték ki építészeti vezetővé. A nyugati hadjáratok során viszont tartósabb, kőből készült hidakat építettek. A kormányzati oldal a Haramidere, Büyükçekmece, Silivri, Lüleburgaz és Alpullu hidakat említi a mai napig fennmaradt, fontos elemek között. Hogyan áll egy kőhíd?

Egy kőhíd terhelése a nyomással a teljes íven keresztül terjed. A TDV Islam Enciklopedija szerint az ív alakját úgy kell kialakítani, hogy mindenhol egyenletes nyomás keletkezzen. A rómaiak általában köríveket használtak, míg a törökök, perzsák és arabok a nyeregtartó íveket preferálták. Az oszmán mesterek az ívek középpontját a nyílás közepéhez közel helyezték, így az ívek alakja a félkör és a parabola között helyezkedik el. Az ív tetején található kő a "kulcs kő", az alapra támaszkodó első kövek pedig a "tartók". A látható rész mellett a víz alatt is van egy fontos része a dolognak. Ugyanarra a részre hivatkozva, az alapokhoz tartozó területet először fagerendákkal veszik körbe, majd a gödörbe szivárgó vizet vödörökkel és szivattyúkkal tárolják. Ha nem érhető el stabil talaj, fagerendákat vernek a talajba, és a fejüket vasrögzítőkkel kötik össze. Az alapoknak a víz irányába néző oldalán "orr" alakú kiemelkedéseket készítenek; ezek a "selyaran" vagy "mahmuz" néven ismert kiemelkedések megakadályozzák, hogy a víz elmossa az alapokat, és hogy ágak akadjanak be. A hidak közé épített kis lefolyó nyílások a túláradás során a felesleges vizet elvezetik, ezzel csökkentve a híd terhelését. Ha az Ergene folyó felett található hidakat vizsgáljuk, érdemes ezeket a részleteket keresni, mert ez a legjobb módja annak, hogy megértsük őket. Lüleburgaz kőhídja

Lüleburgaz városában, Edirne felé vezető úton, egy négy íves híd található, A TDV Iszlám Enciklopédia 123,80 méter hosszú, öt íves szerkezetként írja le a hidet, és megemlíti, hogy a 20,05 méteres középső nyílása miatt Mimar Sinan legnagyobb nyílású hídja. A Kulturális Portál azt emeli ki, hogy a nagy boltívet alkotó kövek 76 centiméter szélesek, egyetlen darabból készültek, és akár 2,5 méter hosszúak is lehetnek. Nincs felirata; a Wikipédia szerint a "Tezkiretü'l-Bünyan" című műben "Mehmed Paşa híd" néven szerepel, és egy 1579-es dokumentum, amelyben egy Sinanlı-ban található híd építéséhez keresett mestert, azt sugallja, hogy az építés már korábban elkezdődött. Mivel az Ergene folyó medrét később megváltoztatták, a vízelvezető nyílások feltöltődtek. A hidat az állami közútkezelő szervezet (Karayolları) 1983 és 1987 között restaurálta. A nagy boltív alól való megfigyelés, a partról, a legjobb módja annak, hogy átfogó képet kapjunk a híd méretéről. Babaeski híd és a feliratos torony.

A harmadik híd a Babaeski városának Luleburgaz felé vezető kijárata közelében található, a "Şeytan dere" néven is ismert Babaeski patak felett. A középső részén található feliratos toronyban található öt versből álló felirat szerint a hidat 1633-ban, IV. Murad uralkodása alatt építették. A Wikipédia szerint Evliya Çelebi azt írja, hogy a hidat Çoban Veli Kasım Ağa építtette, aki a Yeniçeri Ocağı (janicsár rend) katonájaként szolgált. A feliratban szereplő "Ez a hidat egy szolgája építette a maga útján" sor azt sugallja, hogy a hidat nem a szultán, hanem egy alacsonyabb rangú személy építtette. A híd 72 méter hosszú és 5,85 méter széles, hat nyílása és tíz vízelvezető nyílása van. A boltívek, a felirat és a torony díszítéseiben gyakran találkozunk forgókerék, tulipán és virág motívumokkal. Az önkormányzat oldalán azt írják, hogy a torony cellái díszítettek, és az északi cellát eredeti formájában rekonstruálták. A Wikipédia szerint itt ellenőrizték a Rumeliából érkező és Isztambulba tartó külföldiek. Egyes promóciós anyagok szintén Mimar Sinant említik a hídhoz kapcsolódóan, de a felirat 1633-as évszámot visel, és a források vitatják, hogy a tervezője Kasım Ağa vagy Davud Ağa volt. Ezért a hidat a 17. századi alkotásként kell tekinteni. Az Ergene medencéje és a hidakhoz kapcsolódó történetek.

Az Ergene a Yıldız- Lüleburgazban, a hidat látogatás után, érdemes átkelni a szemben lévő épületegyüttes fennmaradt részein, ami teljesíti a látogatás célját. Alpulluban a vasútállomás jó találkozópont; a partról a nagyméretű boltív megtekintéséhez kényelmes cipő ajánlott. Babaeskinél álljon meg a feliratokkal díszített építmény előtt, és figyelje meg a mintákat. Aztán ereszkedjen le a patak partjára, ahonnan egyszerre láthatja a hat boltívet és a vízben tükröződő szerkezeteket. Mindhárom híd forgalomban van, ezért átkelés közben ügyeljen a járművekre, és ha lehetséges, a partról készítse a fényképeket. A délutáni fény lágyítja a kövek színét. Mivel a hidak állapota és a forgalom idővel változhat, látogatása előtt érdemes a helyi forrásokból friss információkat szerezni.

Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást