Çekirge forró vizei és Bursának gyógyfürdőhagyománya.
Bursa híre a selyeméről és a kebabjáról is, de egy másik, talán kevésbé ismert jellemzője is van: az Uludağ hegy lábánál forrásban feltörő forró vizek. A város nyugati részén, a Çekirge városrészben évszázadok óta fürdők sorakoznak, amelyek mind a forró vizek fölé épültek.
Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Bursának számos ismertetőjegye van, mint például a selyme és a kebabja, de egy másik fontos vonása a város nyugati részén, a Çekirge városrészben található, a Uludağ hegy lábán fekvő forró vizek. Ebben a városrészben évszázadok óta fürdők épültek ezen a forrásvíz felett. A Diyanet İslam Ansiklopedijájának fürdőkről szóló szakasza egyetlen mondatban összefoglalja: az oszmán fürdőarchitektúrájának legjellemzőbb példái Bursában találhatók. Ez a cikk nem a forró víz gyógyászati hatásaival foglalkozik, hanem a történelmével, az építészetével és a mindennapi életben betöltött szerepével. Bemutatjuk Bursa fürdőkultúráját a római kor óta, elmondjuk, mire érdemes figyelni a régi és az új fürdők kupolái alatt, és megosztjuk, milyen etikát kell tudni egy fürdő látogatásakor. A forró víz a római kor óta...
Bursa kapcsolat a fürdőkkel már a korai forrásokból is ismert. A római korban Bithynia tartomány kormányzója, Plinius, egy levelében Traianus császárnak arról számolt be, hogy Prusa közfürdője elavult és leromlott állapotban van, és a lakosság egy új fürdőt szeretne. Traianus válasza is fennmaradt: engedélyezi az új fürdő építését, feltéve, hogy az nem terheli túl a város költségvetését, nem vezet új adók bevezetéséhez, és nem von le pénzt a kötelező kiadásokból. Ez a levélváltás azt mutatja, hogy a fürdés kultúrája már közel kétezer éve fontos része a város életének. A Çekirge városrész hosszú ideig különálló terület volt. A Diyanet İslam Ansiklopedijájának Bursa szakasza azt írja, hogy a híres fürdővárosrész a bizánci korban teljesen külön volt a város többi részétől. A régi fürdőben még ma is láthatók a korszak nyomai. A Kültúra Portál szerint a felhasznált oszlopok, a oszlopszékek és a medence szélén lévő, forró vizet szóró oroszlánfej a bizánci korból származik. A városrész neve is vitatott. Ugyanazon a Wikipédia-oldalon három magyarázat szerepel. A kutató, Vasileios Kandes szerint a név a Bursa közelében található, a római korból származó Kaisareia településről származik. A népszerű legenda szerint a név a I. Murad uralkodása alatt élt, és a Hüdavendigar mauzóleum közelében található Çekirge Sultan nevű személyhez kapcsolódik. Egy másik elmélet szerint a név egy oszmán kori tücsökjárás emlékét idézi. Az oszmánok újjáépítik a Çekirget
Az oszmánok letelepedése után Bursa forró vizei új rendbe kerültek. A 14. század elején a városba látogató Ez a szerkezet a talajszint alatt helyezkedik, és néhány lépcsőn lehet lejutni hozzá. Egy másik, hasonló korabeli építmény a Kükürtlü fürdő. Ez a kettős fürdő szerkezetű épület férfi részét I. Murád, míg a női részét II. Bayezid építtette. Ennek az örökségnek a mai fontosságát a világörökségi listán is tükrözik. A török Wikipédia szerinti adatok szerint a régi fürdő a Bursa és Cumalıkızık területen található, a Hüdavendigar komplexumhoz tartozik, és különálló része ennek a területnek. A "Régi fürdő" címet olvashatja.
A Çekirge városrész legősibb és legfontosabb fürdője a "Régi fürdő", amelyet néha "Armutlu fürdőként" is emlegetnek. A pontos építési dátuma nem ismert. A források szerint az építményt I. Murád uralkodása alatt építették; a Türk İslam Ansiklopedisi szerint valószínűleg az oszmán építészet korai szakaszában épült, nagymértékben régi, bizánci épületanyag felhasználásával, és egy régi bizánci fürdőből alakították át török fürdővé. A főbejárat feletti felirat szerint az épületet 1511-ben felújították, és ekkor építették hozzá a peldát (öltöző). A Kültür Portalı ezt a felújítást II. Bayezidhez köti, és a későbbi felújításokat 1612, 1629-1630, 1882 és 1988-ra teszi. A belső térben három rész követhető nyomon. A pelda két térből áll, amelyek a bejárat tengelyén helyezkednek el, és két, tíz méternél nagyobb átmérőjű kupola, valamint egy díszített félkupola borítja őket; a közepén egy medence található. A melegedő egy nagy, központi kupola által borított, vastag falú tér, amelyet nyolc oszlopon nyugvó ívek tagolnak, és egy medence található benne. A valódi fürdő a legmelegebb rész. Itt is nyolc oszlopon nyugvó ívek tartanak egy kupolát, és egy nyolcszögletes tér található, amelynek négy sarkát félköríves mélyedések tagolják, a közepén pedig egy hét méteres átmérőjű kerek medence található. Amikor az ehhez a medencéhez áll, különböző korok rétegeit érezheti. Az oszlopok és a díszítések a bizánci korból származnak, a kupola és az ívek pedig az oszmán korból. A Kültür Portalı azt is megjegyzi, hogy a tető eredetileg ólommal volt borítva, majd 1612-ben cserépfedéssel látták el. A női rész egy különálló, kis, téglalap alaprajzú épület, amely a melegedőhöz kapcsolódik kelet felől. A Kültür Portalı inventárja szerint A fürdőterem egy csillag alakú alaprajzú épület, melynek közepén egy kör alakú medence található, a négy sarkában pedig egy-egy különálló, kis mosdóhelyiség. A "Új Fürdő" legérdekesebb részlete a falakon található díszítések. A Kulturális Portál nyilvántartása szerint az épületben található csempék és kútfejek a Timurtaş Paşa fürdőjéből származnak, és onnan kerültek ide. Ez azt jelenti, hogy a falakon látható csempék egy másik bursa-i fürdőből származó örökség részei. A víz kilépő nyílása is, amely oroszlánszáj formájú, mozaikkal van díszítve. A nyilvántartás azt is megemlíti, hogy az épület ma is fürdőként funkcionál.
**A fürdő és a gyógyfürdő közötti különbség:**
Bár Bursa városában a "fürdő" és a "gyógyfürdő" szavak gyakran felcserélhetően használatosak, a két építmény különböző. A Türk Tarih Kurumu (Történelem Kutatóintézet) által kiadott "Fürdő" című cikk szerint a hagyományos török fürdőben a melegedéshez nem egy külön, zárt helyiség szolgál, hanem a fürdőterem közepén található, magasabb talapzat, a "göbek taşı". A peldázó helyiség, azaz a "camekan" általában nagyméretű és díszes, kupola által borított tér. A "gyógyfürdő" című cikk szerint a gyógyfürdőkben a "göbek taşı" helyét egy nagyobb medence foglalja el. Ezek a medencék, amelyekhez néhány lépcsőn lehet leereszkedni, körülbelül egy ember magasának a fele mélyek. Ez a különbség a Çekirge-ben található építmények megértésének kulcsa. A fürdő központjában egy meleg kő található, míg a gyógyfürdő központjában egy forrásvízzel töltött medence. A "Régi Fürdő" hétméteres medencéje, valamint a "Új Fürdő" csillag alakú alaprajzú fürdőtermeinek közepén található medence a legszembetűnőbb példák erre a különbségre.
**A fürdő szabályai és a mindennapi élet:**
Az oszmán kori városban a fürdő egy olyan szolgáltatás volt, amelyet írásos szabályok alapján nyújtottak. A Türk Tarih Kurumu "Belleten" című folyóiratában megjelent "Török Fürdő" című cikkben A. Süheyl Ünver idéz egy a 16. század végére datált törvényből. E szerint a fürdőkádaknak ólommal kellett bevonniuk, a törölközőknek tisztának kellett lenniük, és a fürdőtisztviselőknek (tellak) jól kellett végezniük a munkájukat. A mai fürdőkben tapasztalható tisztaság és szolgáltatások gyökerei legalább ilyen régiek. A férfiak és nők külön A köztársaság kora alatt a városrész szerepe a tervekben is szerepelt. A Türk İslam Ansiklopedijének (TDV) Bursa címszava szerint a város első terve, amelyet Henri Prost városépítész készített, 1941-ben készült, és a tervek egyik fontos eleme a Çekirge területének fürdő- és turisztikai övezetként való fejlesztése volt. A ma a városrészben látható fürdőhotelök és történelmi fürdők egymás mellett állása ennek a hosszú folyamatnak az eredménye.
**Látogatási etikett:**
Ha először látogat fürdőbe, kérjük, vegye figyelembe a következő szabályokat. A női és férfi területek elkülönítettek, vagy külön időpontokban vehetők igénybe; előzetesen tájékozódjon arról, melyik rész mely napon és mely időpontban nyitva van. A pelenkázóban törölközőbe burkolva lépjen be, és mielőtt a medencébe menne, mossa le magát a mosdóban vagy a zuhanyzóban. A medencében szappan és sampon nem használható; a bőrradírozáshoz és a tisztálkodáshoz használja a mosdókat. Tartsa alacsony hangerőn a hangját, tiszteletben tartva mások magánéletét, és ne készítsen fényképeket a belső térben. A víz meleg; kövesse a személyzet figyelmeztetéseit, és ne habozzon szünetet tartani, és a pelenkázóban pihenni. Vigyázzon a százéves csempékre és a márvány mosdókra, és kerülje azokat a viselkedéseket, amelyek károsíthatják őket.
**Hogyan jut oda:**
A Régi Fürdő és az Új Fürdő az Osmangazi kerület Kükürtlü városrészében található. A Kulturális Portál szerint a Kükürtlü városrészbe a BursaRay vonal Kulturpark állomásáról vagy a városközpontból induló buszokkal lehet eljutni. Sétával a Çekirge városrészben található Hüdavendigar komplexumhoz is eljuthat; a Wikipédia török változatja szerint Karagöz és Hacivat szimbolikus sírja is ebben a városrészben található. A fürdők nyitóideje, a női és férfi területek időbeosztása és a belépési díjak változhatnak, ezért a legfrissebb információkat a hivatalos forrásokból vagy közvetlenül a létesítményekből érdemes ellenőrizni.
**Források:**
* TDV İslam Ansiklopedisi, Kaplıca (fürdő) címszava (Enis Karakaya), https://islamansiklopedisi.org.tr/kaplica
* TDV İslam Ansiklopedisi, Hamam (török fürdő) címszava, https://islamansiklopedisi.org.tr/hamam
* TDV İslam Ansiklopedisi, Bursa címszava (Halil İnalcık, Ertuğrul Seyhan), https://islamansiklopedisi.org.tr/bursa
* TDV İslam Ansiklopedisi, Hüdavendigar K - Süheyl Ünver, Türk Hamamı, Belleten, 37. kötet, 145. szám (1973), https://belleten.gov.tr/tam-metin/461/tur
- Plinius ifj., Levelek, 10. könyv, 23. és 24. levél (angol fordítás, attalus.org), https://www.attalus.org/pliny/ep10a.html
- Ibn Battuta, Utazás Ázsiában és Afrikában (1325-1354) (válogatott részletek egy angol fordításból), Fordham Egyetem, Középkori Források, https://sourcebooks.fordham.edu/source/1354-ibnbattuta.asp
- Wikipédia, Ógyi fürdő, https://tr.wikipedia.org/wiki/Eski_Kapl%C4%B1ca
- Wikipédia, Çekirge (Osmangazi), https://tr.wikipedia.org/wiki/%C3%87ekirge,_Osmangazi
- Wikipédia, Bursa és Cumalıkızık: Az Oszmán Birodalom születése, https://tr.wikipedia.org/wiki/Bursa_ve_Cumal%C4%B1k%C4%B1z%C4%B1k:_Osmanl%C4%B1_%C4%B0mparatorlu%C4%9Fu'nun_Do%C4%9Fu%C5%9Fu
Hozzászólások
Írd meg az első hozzászólást
