A Boszporusz két partja: erődök és vízparti villák

A Boszporusz legszűkebb pontja

A Rumeli Hisarı és az Anadolu Hisarı közötti szakasz a Boszporusz egyik legkeskenyebb része. Ez a földrajzi adottság közvetlenül meghatározta a térség történelmét: aki mindkét partot birtokolta, ellenőrizhette a szoroson áthaladó minden hajót.

Anadolu Hisarı

A két építmény közül ez a régebbi. 1394-ben, I. Bajezid uralkodása idején épült azon a ponton, ahol a Göksu-patak a Boszporuszba torkollik. Szerény méretű, de erős fekvésű építmény. Ma nyugodt tengerparti negyed veszi körül; csónakjaival, teakerteivel és faházaival sokkal csendesebb, mint a szemközti part.

Rumeli Hisarı

II. Mehmed építtette 1452-ben, az ostrom előkészítéseként. Legfigyelemreméltóbb vonása az építési idő: a vár mindössze néhány hónap alatt elkészült. Három nagy tornyával és a közöttük húzódó falakkal, a szemközti parton álló erőddel együtt teljesen ellenőrzése alá vonta a Boszporuszt; elvágta a Bizáncba a Fekete-tengeren át érkező segítség útját.

Belseje ma látogatható. A falakon vezető utakról a Boszporusz egyik legszélesebb panorámája tárul fel. A lépcsők meredekek, helyenként korlát nélküliek; a kisgyermekes családoknak jobb elkerülniük a felső tornyokhoz vezető utakat.

Yalık

A két erőd közötti partszakasz tele van oszmán kori yalıkkal. A yalı közvetlenül a tengerparton, gyakran a víz fölé nyúló módon épített faház-típus. Jellegzetes elemei a zárt erkélyek, a széles ereszek és a csónakházak.

A yalık többsége magántulajdonban van, belsejük nem látogatható. Ezért a térség megismerésének legjobb módja a boszporuszi hajózás: észak felé haladva Rumeli balra, visszafelé az anatóliai part jobbra esik. A napnyugta körül induló járatokon a fa homlokzatokat éri a legmelegebb fény.

Az erődök látogatási ideje évszakonként változik; télen korábban zárnak. Indulás előtt ellenőrizze az aktuális nyitvatartást.