Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye

A Boszporus két áramlatot hoz létre, az egyik dél felé, a másik észak felé.

A Boszporusznál, a római vár előtt, vagy Arnavutköyben, a palafás út mentén, figyelmesen nézzen a vízfelületre. Nem fog úgy tűnni, mint egy tó. Finom vonalak, kanyargó örvények, valamint olyan foltok láthatók, amelyek hirtelen simává válnak, mintha tükörként tükröznének.

Radar TürkiyeRadar Türkiye24 Eylül 202627
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

A Boszporus két áramlatot hoz létre, az egyik dél felé, a másik észak felé.

A Boszporusz vizslatása a Rumeli Hisarı előteréből vagy az Arnavutköy-i palánkút partjáról egy kicsit hosszabb távolságból érdemes. A vízfelszín nem úgy viselkedik, mint egy tó. Finom vonalak, kanyargó örvények, valamint olyan foltok láthatók, amelyek hirtelen simává válnak. Ennek oka az, hogy a Boszporusz valójában két különböző áramlatból áll. A felszínen a Fekete-tenger kevésbé sós vize dél felé, a Márvány-tenger felé áramlik, míg az alján a Márvány-tenger sósabb és nehezebb vize fordított irányban, észak felé, a Fekete-tenger felé halad. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy ezek a két áramlat hogyan jönnek létre, hogyan oldotta meg egy fiatal olasz ezt a jelenséget a 17. században, hogyan élnek vele a csónakosok és a halászok, valamint hol lehet biztonságosan megfigyelni az áramlatot ma. Két tenger, két víz.

A Boszporusz két nagyon különböző víztömeg között helyezkedik el. A Fekete-tenger a török Wikipédia szerint a Duna, a Dnyeper és a Don nagy folyóival, valamint számos kis patakkal táplálkozik; ez a édesvíz-beáramlás a felszínét kevésbé sósá teszi. Ugyanazon forrás szerint a Fekete-tenger sótartalma körülbelül 17-18 ezredrész, míg a Márvány-tengerben 35-36 ezredrész. Mivel a Márvány-tenger vize a Fekete-tengeréhez képest közel kétszer annyit tartalmaz, ezért sűrűbb, azaz nehezebb. A Boszporusz vize a szezonális változásoknak megfelelően változik; a török Wikipédia szerint a Márvány-tengerről érkező sós víz télen megnő, ezért a Boszporuszban a sótartalom júniusban a legalacsonyabb, novemberben pedig a legmagasabb szintet éri el. A vízszint is eltérő. A török Wikipédia szerint a Boszporusz két vége közötti szintkülönbség körülbelül 40 centiméter; a magasabbik a Fekete-tenger felé esik. Ez a kis lejtés és a Fekete-tenger édesvíz-többlete folyamatos áramlást hoz létre a felszínen, dél felé. A sűrűségkülönbség pedig az alján fordított irányú áramlatot táplál. Az angol Wikipédia adatai szerint a dél felé áramló felszíni víz sebessége körülbelül 16 ezer, míg az észak felé áramló mélyvíz körülbelül 11 ezer köbméter per másodperc. Röviden, a Boszporusz nem egyirányú folyó, hanem két egymásra helyezett folyó, amelyek ellentétes irányban haladnak. A felső áramlat

A felszíni áramlat A török Wikipédia azt állítja, hogy a mélyáramlat 15-20 méteres mélységből indul. Bruno Soffientino és Michael Pilson oceanográfusok cikkében azt írják, hogy a két réteg közötti határ a Boszporusz déli részén 10 és 20 méter között változik. Ez az alsó réteg a Mármará-tengerről érkező sós víz, amely a mélyben észak felé, a Fekete-tenger felé halad. A cikk szerint a csatorna alján a sós víz koncentrációja a Földközi-tengeréhez közelít. Az első, akik észrevették ezt a fordított áramlatot, a halászok voltak. Emin Özsoy oceanográfus összeállításában szerepel, hogy a halászok már régen tudták, hogy a mélybe eresztett hálók a Fekete-tenger felé sodródnak, és ezt Prokopios is rögzítette a 6. században. Pierre Gilles, aki a 16. században részletesen leírta a Boszporuszt, szintén megjegyezte ezt a mélyben történő változást. Soffientino és Pilson azt is említik, hogy a 17. században a halászok arról meséltek, hogy egy kikötött hajó hátsó részéből eresztett háló egy bizonyos mélységben újra a felszínre kerül a hajó elé. Ez a mélyáramlat az utóbbi időben is felkeltette az érdeklődést. A Leeds-i Egyetem egy csoportja 2010-ben robot-tengeri járművel először részletesen vizsgálta ezt a mélyben áramló, sűrű vizet alkotó víz alatti csatornát. A forrás szerint, ha ez az áramlat szárazföldön lenne, a világ hatodik legnagyobb folyója lenne.

Luigi Ferdinando Marsigli, a bolonai tudós, aki 21 évesen érkezett Isztambulba, volt az első, aki tudományos szempontból leírta ezt a két rétegű áramlatot. Soffientino és Pilson 2005-ös, az Oceanography című folyóiratban megjelent cikkük szerint Marsigli 1679. július 22-én, a velencei nagykövetség fiatal tagjaként indult útnak Velencéből Isztambulba, és körülbelül tizenegy hónapot töltött a városban. Ez idő alatt egy hidrométerrel mérte a víz sűrűségét a Fekete-tenger, a Mármará-tenger és a Boszporusz különböző pontjain. Az áramlat sebességének mérésére hat szárnyú, fából készült kerékpárt készített. A kerékpárt a vízbe helyezve a forgás sebességét egy inga lengéseivel hasonlította össze; a cikk szerzői szerint ez az első ismert alkalmazása egy ilyen áramlatmérőnek. A déli résznél mért sebesség körülbelül 2-2,5 csomónak felelt meg, ami alacsonyabb, mint a mai mérésekkel meghatározott 3-4 csom A pontosan megjegyezte, hogy a vízszint itt nem a dagály-hullám hatására változik, hanem elsősorban a szél és az időjárás határozza meg. A pusztán egy iránytű segítségével készített Boszporusz térképe is meglepően pontos. A térképen ábrázolt áramlatok közül az egyik a mai Haydarpaşa kikötő előtti területen található; a szerzők szerint a modern források nem emlegetik ezt az áramlatot, mivel a kikötőt ma két nagy hullámtörő védi. A valódi áttörést azután érte el, amikor visszatért Olaszországba. Két rekeszből álló dobozt készített, melyek között egy függöny volt. A függöny fölött és alatt egy-egy nyílás volt. Amikor a két rekeszbe különböző sűrűségű vizet öntött, azt mutatta, hogy a nehezebb víz alulról, a könnyebb pedig felülről áramlik át a másik rekeszbe; vagyis a Boszporuszban látottakat egy asztalra reprodukálta. Megfigyeléseit 1681-ben Rómában publikált munkájában foglalta össze, melyet Svédország királynőjének, Christina királynőnek szóló levél formájában írta. A könyv 1684-ben eljutott a londoni Royal Society-hez, de jelentőségét csak később ismerték fel. Soffientino és Pilson Marsigli sikerét mind a hidraulikai tanulmányainak, mind a Boszporusz kivételesen alkalmas helynek a megfigyelések szempontjából tulajdonítják; nincs más hely a világon, ahol két olyan különböző tengert ilyen szűk csatorna kapcsol össze.

Országek, áramlatok és Akıntıburnu

A fő áramlat a Boszporusz közepén halad, míg a part menti öbölökbe jutó víz a partvonalat követve ellentétes irányban áramlik. A török Wikipédia szerint ezeknek az ellentétes áramlatoknak az neve "anafor", és a tengerészek "tükör" néven emlegetik azokat a forgó áramlatokat, amelyek az "anafor" és a fő áramlat találkozásánál keletkeznek. Az "anaforok" mérete a nap folyamán változik, a fő áramlat erősségétől és a széltől függően. Ugyanazon a forrás rövid, ellentétes áramlatok megjelenésének helyeit is felsorolja. Ilyenek a Beylerbeyi északkeleti öble, a Vaniköy öble, az Anadoluhisarı, az İstinye és a Bebek öblek külső részei, a Büyükdere öble és a Paşabahçe öble. Özsoy emellett a Çengelköy, a Bebek-Akıntıburnu, a Yeniköy, a Çubuklu, a Beykoz, az Umuryeri és a Büyükdere körüli forgó áramlatokat is megemlíti, és a Bebek-Akıntıburnu szakaszát "Ördög-áramlat" néven említi. Özsoy szerint a fő áramlatnak ellentétesen A zászlóskarikák nappal, a vontatóhajók pedig éjszaka szolgáltak, megakadályozva, hogy a part közeli vizekben haladó hajók ütközzenek a láthatatlan partszakaszokba. A kikötők mentén található, a vontatóhajók által használt területeket "vontatóút"nak hívták. Genim leírása szerint a csónakok a sodrás miatt a part felé sodródtak. Amikor egy evezős csónak a part mentén haladva egy partszakaszhoz érkezett, a főáramlatnak szembetalálkozott; ekkor az evezés már nem volt elég, és a vontatóhajó kötele szükséges volt. Prof. Dr. Ekrem Buğra Ekinci is arról számolt be, hogy Akıntıburnu-ban a csónakok nem tudták a saját erejükkel leküzdeni a sodrást, ezért kötele dobtak a partra, és a vontatóhajók ellene fizetésért húzták vissza. Genim szerint a motorok erejének növekedésével a vontatóhajók eltűntek, és a "vontatóutak" is megszűntek. A Boszporuszban még ma is létező egyetlen "vontatóút" a Kandilli kikötőjétől délre induló, a partszakasz felé vezető keskeny terület. Orkoz, lodosz és poyraz.

Az áramlat iránya nem mindig ugyanaz. A török Wikipédia szerint a déli irányból fújó erős szél, különösen a lodosz, a Márvány-tenger vizét észak felé tolja. Ilyenkor a Boszporusz Márvány-tenger felé eső részén a vízszint akár fél méterrel is megemelkedhet, és a felszínén "orkoz" nevű, fordított áramlatok keletkeznek. Az orkoz sebessége időnként 6-7 csomóra emelkedhet; ez a jelenség évente többször előfordul, és annyira erős lehet, hogy akár a kompok menetrendjét is befolyásolja. Ha a déli szél nagyon erős, akkor a főáramlat a Boszporusz nagy részén észak felé fordul. Az orkoz nem új jelenség. Özsoy azt írja, hogy a déli szél által okozott, ideiglenes irányváltozás már a régi forrásokban is szerepel, és ma is a Boszporuszban történő hajótörésekhez kapcsolódik. A poyraz ezzel ellentétes hatású; az északi szél táplálja és felgyorsítja a felszíni áramlatot. A Boszporusz légkörének megértéséhez ezért a szél irányát az áramlattal együtt kell figyelemmel kísérni. A halak az áramlattal érkeznek.

Az áramlatok a Boszporuszt egyben fontos halútvonal is. Herodotosz a Dareios által épített hajú hídnál Mandrokles által Samos szigetén a Héra templomnak adományozott feliratban említette, hogy a Boszporusz halakban gazdag. A török Wikipédia szerint a vándorhalak tavasszal a Boszpor Fontos, hogy a horgászat során vegye figyelembe a hivatalos értesítésekben meghatározott halászati időszakokat és a minimális méreteket. A török Wikipédia emlékeztet, hogy a törpészomor kis példányainak halászata és értékesítése tilos. A legfrissebb szabályokat a mezőgazdasági és erdészeti minisztérium közleményeiben találja.

Hol láthatja az áramlatot?

Az áramlat megfigyeléséhez nem feltétlenül kell hajóra szállni; elegendő a megfelelő hely kiválasztása a part mentén.

  • Arnavutköy, Akıntıburnu: A török Wikipédia szerint az 1980-as években Arnavutköy előtt épített, oszlopokkal alátámasztott út lehetővé tette, hogy mindenki látogasson ide és horgásszon. Álljon a fénnyel szemben, és nézzen a vízre; láthatja, hogy a szárazföld közelében a víz gyorsabban mozog, míg a közeli öbölben lassabban és kanyargóbb. Itt egy forgalmas part menti út halad; sétálva ne lépjen le a járdáról.
  • Bebek öble: A török Wikipédia szerint az öböl egykor a rossz időben a hajók számára védőhelyként szolgált, és ma is sok hajó horgonyoz itt. Az öböl belseje csendes, de a külső részén rövid, ellentétes irányú áramlatok és örvények találhatók. Az öböl két végének különbségének megfigyelése a legkönnyebb módja annak, hogy megértse az áramlat fogalmát.
  • Rumeli Hisarı partja: Marsigli a leggyorsabb áramlatot a Boszporus legszűkebb szakaszán mérte. Nézzen a partról a Hisár előtt, át a Boszporusra, Anadoluhisár felé; a víz közepén lévő hosszú vonalak és a part közelségében kanyargó örvények mutatják az áramlat leglátványosabb formáját. Figyelje meg, hogy a Fatih Sultan Mehmet híd alatt haladó nagy hajók hogyan lassítanak le ebben a szűk szakaszban.
  • Kandilli és Aşiyan: A török Wikipédia szerint Kandilli-től Aşiyan-ig terjedő szakasz a Boszporus leggyorsabb áramlataival rendelkezik, és itt a hajók éles kanyarokat tesznek. Kandilli kikötőjének déli részén lévő keskeny móló a Genim által említett utolsó alternatív útvonal.
  • Hajóból: Az Aşiyan, Anadolu Hisarı és Küçüksu között közlekedő vonal, vagy a két part között szaladgáló Çengelköy-İstinye vonal közvetlenül az áramlaton halad. Figyelje meg, hogy a hajó hogyan igazítja útvonalát az áramlat befolyásának megfelelően, amikor a másik partra érkezik. A menetrendeket a Şehir Hatları weboldalán találja. A legjobb idő a megfigyeléshez a kora reggel vagy a késő délután, amikor a A Török Nemzeti Olimpiai Bizottság által szervezett Boszporusziközi Úszóversenyen még a tapasztalt úszók is a sodrásnak engedve úsznak Kaanlicából Kurucesmébe. Annak érdekében, hogy elkerüljék a kikötőkben található áramlatokat, az úszóknak a Boszporus közepén kell maradniuk. Azok, akik lemaradnak a célról és a híd alá sodródnak, kizárásra kerülnek, és mentőcsónakokra kerülnek. Ez jól mutatja, hogy a sodrás milyen jelentős tényező lehet még a tapasztalt úszók számára is.
  • Ha a tengerbe szeretne menni, válassza a helyi önkormányzat által ellenőrzött strandokat, és tartsa be a mentők utasításait.
  • Ha a mólón vagy a kikötőben horgászik, ne menjen túl közel a széléhez, mert a nedves kövek és egy hajó hullámai pillanatok alatt felboríthatják az egyensúlyát.
  • Szeles és viharos napokon a kompjáratok változhatnak. Indítás előtt ellenőrizze a Şehir Hatları bejelentéseit.

Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást