Az Arslantepe-i ásatások és a állam születése.

Malatya városától körülbelül hét kilométerre északkeletre, az Orduzu körüli szilvafák között emelkedik az Arslantepe. Első pillantásra egy közönséges dombnak tűnik. Azonban a Malatya Kulturális és Turisztikai Igazgatósága szerint a domb kulturális rétegei harminc méter magasak; azaz évszázadok során felhalmozódott épületek, raktárak és utak alkotják ezt a dombot. A leletek legalább az i.e. 5. évezedtől a középkorig terjednek. Arslantepe ma világszerte jelentős hely, mert egy ilyen rétegben található egy épületegyüttes, és egy több mint fél évszázados, türelmes régészeti feltárás hozta napvilágra. Ez a szöveg az Arslantepe régészeti történetét, a feltárás által elmesélt nagyszerű történetet és azt mutatja be, hogy a területet ma hogyan lehet értelmezni.

Az "Oroszlános kapu" felfedezése:

A domb nevét a lejtőjén található kőből faragott oroszlánokról kapta. A Malatya Kulturális és Turisztikai Igazgatósága szerint az első feltárások 1932-ben kezdődtek, egy francia csapat vezetésével, Louis Delaporte vezetésével. Ez a munka egy palotát hozott felszínre, amely a késői hettita korszakból származik, és alacsony domborítással díszített kőlemezekkel és egy udvarral rendelkezett. Ezt a bejáratot "Oroszlános kapu" néven ismerték, és ma az ankarai Anatolian Civilizations Museum-ban található. Az Igazgatóság szerint, mivel abban az időben Malatyában nem volt múzeum, tizenöt különböző méretű domborítást, két oroszlánszobrot és egy Tarhunza király szobrát szállítottak Ankarába. Ez az első felfedezés hosszú ideig azonosította Arslantepe-t a késői hettita korszakával. A Battalgazi önkormányzat közlése szerint ez a korszak egy olyan települést jelentett, amelyet Melid vagy Meliddu néven ismertek, amely földfalakkal volt körbevett, és egy városkapu volt a északkeleti lejtőjén. A Római Egyetem (La Sapienza) közlése szerint, i.e. 1600 és 700 között Melid először a Hettita Birodalomhoz tartozó központ volt, majd egy független királyság fővárosa, végül az asszír hadsereg által elfoglalt. A Battalgazi önkormányzat ezt a véget i.e. 712-ben történt asszír invázióval jelöli.

Az 1961-ben kezdődő olasz feltárások:

Arslantepe valódi hírneve az 1961-ben kezdődő olasz feltárásoknak köszönhető. A Malatya Kulturális és Turisztikai Igazgatósága szerint a folyamatos feltárások 1961-ben kezdődtek Piero Mer A hivatal közlése szerint az olasz csapat nagyméretű ásatásokkal dolgozott, és a domb északkeleti, délnyugati részéről, valamint a nyugati lejtő felső részéről származó rétegződési adatok kombinálásával rekonstruálta a település kulturális folyamatosságát. Írás előtti adminisztráció

Az ásatás legjelentősebb lelete egy, az i.e. 4. évezed végére datált, agyagból készült épületegyüttes. Sapienza a palota komplexumot az i.e. 3400-ra, a Malatya Kulturális és Turisztikai Hivatal pedig az agyagból készült palotát az i.e. 3300 és 3000 közötti időszakra teszi. A Battalgazi önkormányzat közlése szerint ezek az monumentális építmények a domb délnyugati lejtőjén terültek el, legalább 2600 négyzetméteren. A palota folyosóinak falai reliefekkel, motívumokkal és falfestményekkel voltak díszítve; az ásatás során feltárt falak tetején fekete és vörös geometriai elemek voltak láthatók. Arslantepe fontosságát a kutatók számára nem az építmény mérete, hanem a funkciója adja. Sapienza szerint ez a komplexum egyetlen épületen belül egyesítette az adminisztratív, gazdasági és politikai feladatokat. Az ásatás során több mint kétezer pecséttel ellátott tárgy került elő. A Battalgazi önkormányzat közlése szerint a különböző területeken talált ilyen nagy számú pecsét arra utal, hogy számos tisztviselő dolgozott itt, akik jogosultak voltak árukat tárolóból kivenni és lepecsétezni. A Malatya Kulturális és Turisztikai Hivatal a leletek alapján azt állítja, hogy Arslantepe-n bizonyítékok léteznek a számvitel és az archívumok korai formáiról. Sapienza magyarázata fontos kiegészítést ad ehhez. Arslantepe központi szerveződése az írás megjelenése előtt létezett; az írás körülbelül ugyanabban az időszakban fejlődött ki a szomszédos Mezopotámiában, részben a kialakuló városi társadalmak adminisztratív igényeire válaszul. Tehát itt az adminisztráció először a pecsétekkel működött, az írás nélkül. Ezért Arslantepe fontos terület a korai államformák megértéséhez. Korai fémkovácsok

A palota komplexum fontos mérföldkő a fémkohászat történetében is. A Malatya Kulturális és Turisztikai Hivatal közlése szerint az ásatások során kilenc, arzénnel kevert rézből készült kardot és tizenkét szúrófejet találtak; a kardokat a legkorábbiak közé sorolják. A Battalgazi önkormányzat szerint egyes fegyverek ezüst díszítéssel voltak ellátva, és a közelben magas talpú gyümölcsös edények és mezopotámiai típusú, hosszú vázák is kerültek elő. A században a rómaiak a várost a Tigrisz folyóhoz közelebb, a mai Battalgazi területére helyezték át, így Arslantepe elhagyatottá vált. A domb a 5. és 6. században egy római falu volt, majd a bizánci időszakban temetőként szolgált, ezzel befejezve történetét. Az UNESCO Világörökségi Listára való felvétel útján

A feltárások során szerzett információk idővel nemzetközi elismertséget hoztak. Arslantepe először a UNESCO Világörökségi Ideiglenes Listájára került; a Malatya Kulturális és Turisztikai Igazgatósága szerint ez 2014-ben történt, a Sapienza egyeteme pedig 2015-re tette. A Battalgazi önkormányzat szerint a területen végzett munkálatok befejeztével a pályázatot benyújtották a Világörökségi Bizottságnak. A domb 2021. július 26-án került fel a végleges listára a kínai házigazdájával tartott, online zajló 44. Világörökségi Bizottsági ülésen, és ezzel Törökország 19. világörökségi helyszíne lett. Arslantepe ma egy régészeti terület, de egyben egy látogatható szabadtéri múzeum is. A Battalgazi önkormányzat szerint a téglából épült palotakomplexumot szabadtéri múzeummá alakító projekt jelentős része 2011-ben fejeződött be; a bejáratnál egy bronzkori ház rekonstrukciója és a késői hittita oroszlánok valamint a király Tarhunza szobrának másolatai kerültek kiállításra. A Malatya Kulturális és Turisztikai Igazgatósága szerint a domb közvetlen közelében található Információs és Vendéglátó Központ 2025. október 4-én nyílt meg. A központban a régészeti expedíció és a Minisztérium közös munkájával készült vizuális anyagok és vetítések, egy kiállító terem és rendezvényhelyszínek találhatók. A Sapienza egyetem közleménye szerint 2026. augusztus 8-án egy új látogatóútvonal nyílt a területen, és a Kr. e. 2400-ból származó palotakomplexum felett található védőernyőt bővítették. A bővített tető a legutóbbi feltárások során előkerült területet védi; a látogatók gyalogos hidakon keresztül juthatnak el az új területekre, ahol táblák találhatók török, angol és olasz nyelven. Ugyanezen a napon a Malatya Régészeti Múzeum felújított kiállítása is megnyílt. A múzeum, a Sapienza szerint, több mint négyezer leletet tartalmaz az Arslantepe feltárásából.

Látogatás javaslatai:

A Minisztérium múzeumának weboldala szerint, a Törökország Múzeumai oldalán, Arslantepe régészeti területén hat A hivatal szerint a dombra a városközpontból induló kerületi úton közösségi közlekedéssel el lehet jutni. Mielőtt elindulna, ellenőrizze a minisztérium múzeumának weboldalán található legfrissebb információkat a nyitvatartási időkről és a látogatási feltételekről.

Források:

• Sapienza Università di Roma, Arslantepe, államiság eredete, új látogatóútvonal nyílt a UNESCO által védett területen: https://www.uniroma1.it/en/node/542234
• Malatya Kulturális és Turisztikai Igazgatóság, Látnivalók: https://malatya.ktb.gov.tr/TR-378938/gezilecek-yerler.html
• Törökország Múzeumai, Malatya Arslantepe régészeti terület és szabadtéri múzeum: https://www.turkishmuseums.com/museum/detail/2142-malatya-arslantepe-orenyeri/2142/4
• Törökország Múzeumai, Malatya Múzeum: https://www.turkishmuseums.com/museum/detail/2141-malatya-museum/2141/4
• Battalgazi Önkormányzat, Arslantepe domb: https://www.battalgazi.bel.tr/2023/12/11/arslantepe-hoyugu/
• Wikipedia, Arslantepe: https://en.wikipedia.org/wiki/Arslantepe