Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás

Ankarában található kőhidak: az Akkőhídtől az Aranyos tükröződő hídig.

Szokásunk, hogy Ankarát a tengerhez vagy egy nagy folyóhoz kapcsoljuk, de a város valójában egy síkságon épült, ahol a vizek találkoznak.

Radar TürkiyeRadar Türkiye15 Ekim 202612
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Ankarában található kőhidak: az Akkőhídtől az Aranyos tükröződő hídig.

Ankarát általában a tengerhez vagy egy nagy folyóhoz kapcsolódó városként képzeljük el, de valójában a város egy síkságon épült, ahol a vizek találkoznak. A Çubuk-patak, amely a Çankırı központi részén található Aydos-hegységből ered, és a Kalecikben található İdris-hegységből származó Hatip-patak az Etlik városrészben egyesül, így alkotva az Ankara-patakot. A délről érkező İncesu-patak is csatlakozik hozzá, és az Ankara-patak nyugatra folyik, végül a Sakarya folyóba torkollik. Mivel ezek a vizek akadályozták a régi utak útvonalát, évszázadokon keresztül kövekből épült hidakat építettek a város környékén. Ma ezeknek a hidaknak egy része a metróállomásokban, más része a városrészben található, néhány pedig csak fényképeken és egy múzeumban található feliratokon él tovább. Ez a szöveg arról szól, hogyan találhatók meg a városközpontból Kalecik felé, valamint Sincanból Beypazarı felé vezető régi köves hidak, és mire kell figyelni. Az Akköprü a város egyik legrégebbi hidja.

Ankarában fennmaradt legrégebbi hidak közé tartozik az Akköprü, amely a Yenimahalle városrészben, a Varlık városrészben található. A nyugati oldalán található arab felirat szerint a hidat 1222-ben építették, a szeldzsuk szultán, I. Alaeddin Keykubad uralkodása alatt. A források eltérő módon írják le, hogy ki építtette. A TDV (Türk Dünyası Vakfı) Iszlám Enciklopédiájában Semavi Eyice azt írja, hogy a hidat a szultán építtette. A Kulturális Készlet és a Wikipédia viszont azt állítják, hogy a hidat a korabeli Ankara kormányzója, Kızıl Bey építtette a szultán megbízásából. A híd az İncesu, a Hatip és a Çubuk vizeinek találkozási pontján található, és az ókori Bagdad kereskedelmi út Ankara felé vezető részén helyezkedik el. A TDV szerint ez a híd az Ankara-Isztambul régi út elején található. Azt is említik, hogy az oszmán időszakban a hidon keresztül haladtak a karavánok, valamint a katonák és a zarándokok. A híd szilárdan, szabályos kövekkel van építve; a TDV szerint az anyag andezit, a Kulturális Készlet pedig bazaltot és a boltívekben Ankara követ említ. Mindkét forrás egyetért abban, hogy az építés során ókortól származó, díszített vagy feliratos köveket használtak. Hét, hegyes boltívvel rendelkezik; a TDV szerint a híd 77 méter hosszú, 7 méter széles, és a középső, legnagyobb boltív 10 méter széles. A boltívek mindkét irányba lefelé Elveszett hidak

A városban található számos kőhíd már nem létezik. A Hatip-patakot a 1960-as évektől kezdve csatornázási célokra használták, és jelentős része föld alá került; az Ankara-patak egyes szakaszait is lefedték. Amikor a víz eltűnt, a felette átkelő hidak is megszűntek. A Çankırı úton található Çankırıkapı-híd is ilyen. A Wikipédia információi szerint a hidat 1375-ben Mehmed bin Laçin építtette egy Hacı nevű építő számára. A szerkezetből semmi sem maradt, de a történetét és építtetőjét leíró felirata az Ankara Ethnográfiai Múzeumban található. A Hacı Bayram városrészben található Tabakhane-híd, más néven Debbağhane-híd, a kulturális örökség nyilvántartásában elveszett kulturális javak között szerepel, és a hidat 1926, 1928 és 1936-os fényképekkel dokumentálják. Az Ethnográfiai Múzeumot látogatva érdemes figyelmesen tanulmányozni a feliratokat, mert ez az egyetlen módja annak, hogy találkozhassunk egy megszűnt hidakkal. A Çubuk-patak feletti Aynalı-híd

Az Akköprü testvéreként tekintett Aynalı-híd a város északi részén található. A Wikipédia Keçiörenben helyezi el a hidat, a kulturális örökség nyilvántartása pedig Altındağ Yıldıztepe városrészéhez köti. Ez a különbség valószínűleg annak köszönhető, hogy a híd mindkét kerület határán található. Mivel nincs felirata, nem ismert, hogy mikor és ki építette. A stílusából ítélve valószínűleg az oszmán korban épült. Régen a Çankırı felé vezető út haladt át a híd felett; miután új utakat építettek, a híd megszűnt a gépjárműforgalom számára, és ma már csak gyalogosok használják. A Çubuk-patak partján sétálva el lehet jutni a hídig, ami jó alkalom arra, hogy elképzeljük az észak-ankarabai tájat a városfejlődés előtt. A Sincanban található Zir-híd

Nyugaton, Sincan Yenikent városrészében található a Zir-patak feletti Zir-híd. A kulturális örökség nyilvántartása szerint a hidat Zağar-híd és Yenikent-híd néven is ismerték. A híd korábban a városközpontból a Zir nevű faluba vezetett. Kőből épült, négy boltíva van, és mindkét oldalán kőkorlátok találhatók. A középső boltív nagyobb, mint a többi, ezért a híd közepes része kiugrik a széleinél. Nincs felirata. A források szerint Evliya Çelebi 1648-ban, amikor ellátogatott İstanosba, nem említette a hidat, és az Ankara kormányzója, A Hacılar híd, amely Beypazarı nyugati bejáratánál, az İnözü patak felett található, egyívű szerkezet. A hídhoz kapcsolódó felirat vagy dokumentum nem létezik. A Wikipédia szerint a híd valószínűleg a 17. század végén épült, amikor Beypazarıban élénk volt a kereskedelem, hogy a karavánok el tudják érni a városban található szállodákat. A kőből és mészhabarcsból épült híd ívének átmérője 6,60 méter, a teljes hossza 26 méter. A felső síkja betonból készült, ami a felújítás során készült, ezért nehéz észrevenni, amikor átlépsz rajta; a híd megtekintéséhez a patak partjára kell lemenni és alulról kell nézni az ívre. Rövid, de értékes kitérő azok számára, akik Beypazarı szállodáit szeretnék megtekinteni.

A Kızılırmak folyó mentén további két jelentős szeldzsuk kori híd található Ankara szomszédos megyéiben. A Kulturális Örökség Jegyzéke a Çeşnigir hidat Kırıkkale megye Karakeçili járásában, egy 13. századi anatóliai szeldzsuk kori építményként jegyzi. Ugyanazon forrás szerint a Kesikköprü hidat 1248-ban, II. Gıyaseddin Keyhüsrev uralkodása alatt építették, hogy összekapcsolja Kırsheirt és Konját, és tizenhárom boltíves, íves szerkezetű. A forrás szerint a híd nevét a 17. és 18. században a karavánutakat elzáró rablóktól kapta. Ezekről a két hídról és a környezetükről szóló külön utazási cikkünk a "Fedezd fel" részben található.

**Tippek a hídak látogatásához:**

* A városi útvonalon kezdje az Akköprü hidnál; könnyen megközelíthető a metróval, és fél óra elegendő.
* Ezután látogasson el az Etnográfiai Múzeumba, ahol megtekintheti a Çankırıkapı híd feliratát, ami kiegészíti a látott hídról alkotott képet.
* A Aynalı és a Zir hidak a város lakónegyedekben találhatók, ezért a legjobb a térképalaplikáció használata és a gyalogos utakon való közlekedés.
* Kalecik és Beypazarı külön napi kirándulások, és autóval kényelmesebb eljutni oda.
* A hidak fényképezéséhez válassza a reggeli és az esti órákat, amikor a fény oldalt éri a szerkezetet; ekkor a boltívek vízben való tükröződése a legszembetűnőbb.
* A patak partjára lemenve ügyeljen a csúszós talajra, és tavasszal a árvizek idején ne közelítse a vizet.
* Ne használja a történelmi hidakon Források:

-

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást