Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye

A 1453-as ostrom: A városról szóló olvasmány.

A 6. április és a május 29. között tartó ostrom Isztambul történelmének egyik legfontosabb eseménye. Az oszmán források az isztambuli hódítást említik, míg a bizánci oldalon Konstantinápoly bukását.

Radar TürkiyeRadar Türkiye24 Eylül 202630
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

A 1453-as ostrom: A városról szóló olvasmány.

A 1453. április 6. és május 29. között tartó ostrom Isztambul történelmének egyik legfontosabb eseménye. Az oszmán források Isztambul meghódításáról, míg a bizánci oldalon Konstantinápoly bukásáról emlékeznek. Ennek eredményeként a több mint ezer évig fennálló Kelet-római Birodalom megszűnt, és a város az Oszmán Birodalom fővárosává vált. A Türkiye Diyanet Vakfı (TDV) Iszlám Enciklopédiája szerint az ostrom ötvennégy napig tartott; egyes források szerint ötvenhárom napig, attól függően, hogy a kezdő és befejező napokat számolják-e. A legjobb módja ennek az eseménynek a megértése, ha elhagyjuk a könyveket, és meglátogatjuk azokat a helyeket, ahol az történik. Az ostrom nyomai ma is láthatók a város térképén: a Boszporusz legszűkebb pontjánál található erőd, a Zöld-tenger két partja, valamint a falak Topkapı és Edirnekapı közötti szakasza. Ebben a cikkben először összefoglaljuk az ostrom lefolyását, majd elmondjuk, hogyan lehet ezeket a helyeket ma is megtekinteni. A dátumokat és számokat a forrásokból vettük; ott, ahol a források eltérnek, ezt külön kiemeljük.

Egy erőd a Boszporuszon

II. Mehmed 1451-ben másodszor került trónra, amikor Isztambul egy olyan város volt, amelyet minden oldalról oszmán területek vettek körül. Az első lépés a Boszporusz ellenőrzésének megszerzése volt, hogy megakadályozzák a Karad-tengerről érkező segítség és utánpótlás. Az ázsiai oldalon már létezett az I. Bajazid által épített Anadolu Hisarı. Szemben, a Boszporusz legszűkebb pontján, egy új erőd építését határozták el. A TDV Iszlám Enciklopédiájának bizánci történész, Dukas szerint az építkezés 1452 végén kezdődött, és a munkálatok körülbelül négy-öt hónapig tartottak. A II. Mehmedről szóló cikk szerint a szultán március 26-án megérkezett, és figyelte a tornyok és a falak építését; az erőd 1452 végén elkészült. A Zağanos Paşa tornyának bejáratánál található felirat is 1452 július-augusztusát említi. Az erődöt a korában Boszporuskesen, Yenihisar és Kulle-i Cedide néven ismerték; a mai neve Rumeli Hisarı. Három nagy tornya van, amelyek a munkálatokat irányító pasa nevének megfelelően kapták a nevüket: a északi Sarıca Paşa tornya, a parton található Çandarlı Halil Paşa tornya és a déli Zağanos Paşa tornya. A TDV szerint a Sarıca Paşa tornya Egy mesterlövész, akit Urban vagy Orban néven ismertek, egy hatalmas ágyúról tett említést, amelyet az oszmánok számára öntöttek. A források szerint a hossza meghaladta a nyolc métert; a golyók súlyát illetően eltérő adatokat tartalmaznak. Az ágyúkat Edirnéből a városfalak elé szállították. A Wikipédia szerint a legnagyobb ágyút először az Eğrikapı elé, majd később a kevésbé védett Szent Romanosz kapu elé helyezték. A "Topkapı" (Ágyúkapu) nevét az ágyútól kapta. A tengeri védelem kulcsa a Haliç (korniszi öböl) szájához húzott lánc volt. A bizánci császár, XI. Konstantin, ezt a láncot, amely a fatörzseken lebegve zárta a Haliç bejáratát, a tenger felé húzta, megakadályozva a hajók behajózását a kikötőbe. A TDV Iszlám Enciklopédia "Galata" című szócikke szerint a lánc Galata felőli vége a Haliç bejáratánál található nagyméretű toronyhoz volt rögzítve. A torony alatti kamra ma a Karaköy-i Földalatti Mecsét. A védők sem tétlenkedtek. A török Wikipédia szerint Giustiniani katonái gyorsan oszlopokat vertek az ágyúk által okozott repedésekbe, majd a tetejüket kötelekkel megtöltött hordókkal töltötték fel, valamint a városban kivágott fákat is a repedésekbe halmozták. Így a nappal lerombolt részeket gyakran éjszaka helyreállították. A védők létszáma messze elmaradt a támadókétől. A TDV szerint a védő sereg teljes létszáma 8-9 ezer fő volt, és a lényeges, 3 ezer főnyi részét latinok alkották. A főparancsnok a genovai Giovanni Giustiniani Longo volt. Az oszmán hadsereg méretét illetően a korabeli források nagyon eltérő adatokat adnak meg, ezért pontos számot nehéz megadni.

Az "Ötvennégy nap naptára"

Az alábbi dátumokat a TDV Iszlám Enciklopédia, valamint a török és angol Wikipédia ostrommal kapcsolatos szócikkeiből gyűjtöttük össze.

  • 1453. április 6. Az oszmán szárazföldi hada a Haliçtől a Márvány-tengerig helyezkedik el a városfalak előtt. Az ostrom ezen a napon kezdődik.
  • Április 12. Elkezdődik az ágyútűz. A nagy ágyúk nem tudnak folyamatosan lőni, de a városfalak leggyengébb pontjait célozzák meg.
  • Április 18. Egy repedést okoznak a Bayrampaşa patak közelében (a bizánci források Lykos völgyének közelében), majd egy éjszakai támad A hajók szárazföldről a török öbölbe

A ostrom legemlékezetesebb mozzanata a hajók szárazföldről a török öbölbe való leszállítása volt, amit a lánc miatt nem lehetett tengeren szállítani őket. Az április 20-i tengeri vereség után II. Mehmed utasította, hogy nyissanak egy utat a Galata mögötti hegyekről. A Wikipédia szerint az útvonal erdős volt; a fákat kivágták, kenőanyaggal befedett farönkből síneket készítettek, és április 21-22-én a hajókat ezen a sínen húzták a török öbölbe. A török Wikipédia 72 hajó leszállításáról számol be. Az útvonal kezdete tekintetében a források óvatosak. A TDV Iszlám Enciklopédia Dolmabahçe Palota című szócikke azt állítja, hogy a palota helyén a hódítás előtt egy kis öböl volt, és a hajók török öbölbe történő leszállítása ebből az öbölből indult. A török Wikipédia ostromot tárgyaló szócikke szerint a hajókat Beşiktaş közelében szállították le. A célpontként általánosan elfogadott hely Kasımpaşa. Ennek a manővernek a hatása azonnal megmutatkozott. A bizánciaknak most a török öböl partján lévő falakat is meg kellett védeniük, és a már így is csekély létszámú katonaság két frontra oszlott. A látszólag semleges Galatában található genovai kolóniából a városba vezető utánpótlási útvonal is veszélybe került. Májusban a falak alatt és felett

Május során az ostrom a falak felett és alatt egyaránt folyt. A török Wikipédia részletes beszámolója szerint május 16-tól kezdve az oszmánok által az Eğrikapı környékén ásott alagutak felfedezésre kerültek, és a védők ellentétes alagutakat ástak. Ez az alagutak közötti harc az ostrom utolsó hetéig folyt. A falak felett pedig támadó tornyokat használtak. Május 19-én egy tornyot, amely rétegelt bőrrel borított fa szerkezet volt, és magasabban volt, mint a falak, az Edirnekapı közelébe szállítottak. Ugyanezen a napon a török öböl szűk részén egymáshoz kötött hordóból hidat építettek. A városban pedig éhínség kezdődött, és a nyugatról várt segítség nem érkezett. Május negyedik hetében híre keringett arról, hogy magyarok és egy keresztes hajóflotta indul útnak az oszmán hadsereg felé. A TDV szerint ebben az időszakban tartott haditanácsban Çandarlı Halil Paşa a kompromisszumot javasolta, míg Zağanos Paşa a támadás folytatását sürgette. A döntés a teljes támadás mellett szólalt meg. Május 2 A konstantinos halála körülményei nem tisztázottak a forrásokban. II. Mehmed beláthatatlan módon abban sem mindenki egyetért, hogy melyik kapun keresztül vette át az uralmat a város felett: a török Wikipédia a Topkapüt, az angol Wikipédia pedig az Edirnekapüt említi. Ezért érdemes mindkét kapu előtt megállni. Galata június 1-jén került a törökök kezébe; a várost hamarosan újra benépesítették, és az birodalom fővárosává vált. A török Wikipédia szerint 1477-ben 16 324 házat regisztráltak Isztambulban és Galatában.

**Hogyan tudjuk meg, hogy mit is lássunk?**

Azt, hogy ma ennyire részletesen ismerjük a történéseket, annak köszönhetjük, hogy mindkét oldalról fennmaradtak tanúbizonyságok és a közelmúltban írt krónikák. A török Wikipédia beszámolójának jelentős része a velencei Niccolo Barbaro és a szigeti Leonardo beszámolóira épül, akik mindketten a város elesésekor hajóval tudtak elmenekülni. A bizánci oldalon Dukas és Sfrantzes beszámolói állnak rendelkezésre. A TDV Iszlám Enciklopédia a hadjárat előtti Edirnében tartott tanácsot Tacizade Cafer Çelebi és Kritovulos egymástól független beszámolóin keresztül mutatja be. Ezek a források gyakran eltérnek egymástól. Az hadsereg nagysága, a hajók száma, a lövedékek súlya és a hadjárat időtartama mind olyan területek, ahol a források eltérnek. Ezért ebben a cikkben egyértelműen feltüntettük, hol mondanak eltérő dolgokat a források. Ugyanez a gondosság hasznos, amikor a helyszínen járunk: ha egy kapu előtt található tábla eltér egy könyvben szereplő leírásától, érdemes megkérdezni, melyik forrásra alapozódik mindkettő, ez segít jobban megérteni a történéseket.

**A Rumeli Hisar látogatása ma**

Ha a hadjárat kezdetét szeretnénk tanulmányozni, kezdjük a Rumeli Hisarral. A TDV Iszlám Enciklopédia szerint a vár a hódítás után elvesztette stratégiai jelentőségét, egy ideig állami börtönként használták, és a legjelentősebb felújítását 1953-ban végezték el. A török Wikipédia szerint ma múzeumként működik; nincs zárt kiállítási terem, a tüzérségi eszközök, a lövedékek és a Boszporuszot elzárni használt lánc egy darabja szabadban tekinthető meg. Ugyanez a forrás szerint 2022-ben az İBB Miras újabb felújítást indított. Ezért érdemes megnézni, hogy a vár látogatható-e, és mely részei tekinthetők meg, mielőtt elmennénk. Még akkor is, ha a vár zárva van, kívülről meg A falak mentén séta

A falak, a UNESCO török nemzeti bizottságának értelmében Isztambul történelmi területeinek négy fő elemének egyike, amelyet 1985-ben felvették a világörökségi listára. A körülzárás legkonkrétabb helyszíne a Topkapı és az Edirnekapı közötti szakasz. A Wikipédia szerint a Topkapı, azaz Szent Romanos kapu, az Aranykapu után a falak második legnagyobb kapuja. Az Edirnekapı pedig a régi város legmagasabb pontján, a hatodik dombon található. A következő sétát javasoljuk:

  • Kezdje a Topkapínál. A kapu két oldalán található tornyok, valamint a falak előtt található árok nyomai jó kiindulópont ahhoz, hogy megérthesse a belső fal, a külső fal és az árok három rétegéből álló rendszert.
  • Keljen északra, az Edirnekapı irányába. Figyelje meg, hogy a táj először lejt, majd újra emelkedik. Ez a mélyedés a Lykos folyó völgye, és itt található a falak leggyengébb pontja, az úgynevezett középfal.
  • Fejezze be az Edirnekapínál. Ha a kapu magasságából, a Topkapí felé néz, jobban megérti, hogy a támadások miért koncentrálódtak éppen e két kapu között.

A sétát nappal végezze, és a biztonsága érdekében ne próbáljon felmászni a falakra; a sétát a falak mentén, a földön végezze. A falak mentén húzódó parkút is kíséri a sétát. Ha hosszabb napot szeretne, hozzáadhatja a falak déli végén található Yedikule várát is; a Wikipédia szerint II. Mehmed 1458-ban építtette ezt a várat, és a közelben található tornyokhoz további három tornyot építtetett.
Panorama 1453 és a Katonai Múzeum

Ha a Topkapínál jár, érdemes meglátogatni a Panorama 1453 Történelmi Múzeumot, amely a legkönnyebb módja annak, hogy elképzelje a körülzárást. Az Istanbul Metropolitan Municipality Kulturális Rt. által üzemeltetett múzeum, melynek hivatalos weboldala szerint 2009-ben nyílt a Topkapí Kulturális Parkban, a falaktól néhány lépésre. A belső térben található kép egy 38 méter átmérőjű félgömb belső felületét borítja; a 2350 négyzetméteres festmény előtt található egy 650 négyzetméteres háromdimenziós rész, ahol ágyúk és ágyúkészülékek találhatók, és a műben körülbelül 10 ezer alak található. A kiállítási rész, amelyet a platformra vezető úton halad át, miniatúrák és metszetek segítségével mutatja be Isztambul alapításától a körülzárásig és a hódításig tartó folyamatot. A múzeum hivatalos weboldala szerint hétf A TDV Iszlám Enciklopédiának megfelelően ez a szerkezet a Galata erőd Haliç-bejáratánál található nagyméretű torony alatti tárolóhelyiség, és a lánc egyik vége ehhez a toronyhoz volt rögzítve; a tornyot a hódítás után lerombolták. A török Wikipédia szerint a tárolóhelyiséget a 1700-as években mecsetként átalakították, és ötvennégy masszív oszlop tartja a boltozatokat. A földalatti mecset jelenleg is működő templom. A látogatását a közös imaidőkön kívül időzítse, viseljen olyan ruhát, amely takarja a vállát és a térdét, a nőknek ajánlott a fejüket takarni, a cipőit a bejáratnál hagyja, és a belső térben legyen csendes. Néhány perc a mély boltozatok alatt elidőzve elegendő ahhoz, hogy elképzelje, hol volt a Galata felől a Haliç-et lezáró lánc vége. Ha meg szeretné nézni a kikötőt, ahonnan a hajókat eresztették le, nézzen a Haliç Kasımpaşa partjára; a török Wikipédia szerint a hajókat innen engedték le a Haliç-be. A történelmi félsziget Haliç-falainak maradványai közül, a másik partról nézve, jobban megérti, hogy a város védői milyen helyzetbe kerültek április 21-22-én.

Ha mindent egy napra szeretné összepréselni, javasoljuk a következő sorrendet:

  • Reggel: Rumeli Hisarı (Európai Erőd) és a Boszporus partja. Ellenőrizze előre, hogy a vár nyitva van-e.
  • Délután: a Harbiye-ben található Katonai Múzeum. Ha szeretné látni a Mehter (török katonai zenekar) előadását, állítsa be az óráját a fellépés időpontjára.
  • Délután: a Karaköy-ben található földalatti mecset és a Haliç partja.
  • A nap végén: villamossal menjen a Topkapıba, majd látogasson el a Panorama 1453-hoz, és sétáljon a Topkapı és az Edirnekapı közötti falakon. Ne feledje, hogy a Panorama záróidejét, és hogy hétfőn zárva tart.

Ez a sorrend lehetővé teszi, hogy a történéseket kronológiai sorrendben követhesse: először a Boszporus lezárása, majd a ostrom eszközei, majd a Haliç, és végül a május 29-én reggel átfutott falak. Ha nem szeretné sietni, ossza fel a programot két napra; a Topkapı és az Edirnekapı közötti séta sokkal többet elmond, ha nem siet. Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást